Sajnálattal kell közölnöm, hogy idén nem jön a Mikulás. Vagy ha esetleg idén még jöhet, mert Semjén Zsolt törvényjavaslata csak később lép életbe, akkor jövőre már biztosan nem. Jobb felkészülni.
Arról van szó, hogy jeles napokon fél Budapesten tilos lehet a gyülekezés, és a többi önkormányzat is kijelöli a tiltott zónákat. A Mikulás pedig a gyülekezési jogszabályok hatálya alá esik. Másodmagával jön, a krampusszal, két személy pedig, mint tudjuk, már gyülekezésnek minősül, ha közügyben járnak. A keresztény kultúráját az ellenséges muszlim, szabadkőműves és liberális hordákkal szemben hősileg védő nemzet számára Szent Miklós hagyományainak ápolása közügy. Még szerencse, hogy a szarvasok nem lesznek velük, nincs az a pénz, hogy Semjén közelébe merészkedjenek.
Mostantól jobb, ha a Mikulás is elkerüli az országot, nem lófrálhat bárhol kedve szerint, kéménytől kéményig, ablaktól ablakig. A törvényben felsorolt „jeles napok” között ott van az ádvent teljes időszaka. Ilyenkor nix ugribugri. Idén pl. ádvent első vasárnapja december 2-ra esik, a Mikulás tehát bőven benne jár a gyülekezést korlátozó időszakban. Mint egyéb idegeneknek, neki is tiszteletben kell tartania országunk törvényeit. (És persze a magyarok munkahelyét sem veheti el. A krampusz sem.)
Régebben kijelöltek már tiltott területeket a prostituáltak, később a hajléktalanok számára, most a demonstrálók is megkapják, mint a többi gyanús elem. A hajléktalanoknak azóta már az egész ország csupa tilalomfa, semmilyen közterületen nem tartózkodhatnak életvitelszerűen. A tüntetők pedig tüntetésszerűen nem tartózkodhatnak közterületen a meghatározott napokon. Később talán, ahogy a hajléktalanokat, őket is univerzálisan kitiltják mindenhonnan.
A tilalom idejére a közterület elveszti közterület jellegét. Szakasztott úgy, ahogy a közpénzzel történt. „A nemzeti ünnepek, gyász- és emléknapok, egyéb ünnepi időszakok, valamint a helyi önkormányzati megemlékezések és ünnepségek” idején a kijelölt közterületek „nem minősülnek mindenki által korlátozás nélkül igénybe vehető, közhasználatra szolgáló közterületnek”. Hogy mi az istencsudájának minősülnek, azt nem tudom, talán a miniszterelnök és barátai magánbirtokának. Lassan az ország is az, be is van kerítve gondosan.
Kezdetben a hajléktalanokat is, úgymond, városképvédelmi okokból kezdték kergetni. Most Semjén is a településkép védelméről szóló törvénybe piszkál bele. A tüntető, úgy látszik, természeténél fogva ronda, védeni kell tőle a településképet. Mégpedig minden olyan alkalommal és helyen, ahol volt már komolyabb ellenzéki demonstráció: a Kossuth téren, az Alkotmány utcában,máskor a Hősök terén, a Clark Ádám téren, a Szabad sajtó úton, a Bem téren, a Vértanúk terénél, a Rádió régi székházánál, az Andrássy úton, a hidakon, a rakpartokon, de még az Astoriát sem felejtették ki, hátha valaki a Fidesz nyomdokaiba akar lépni. Beláthatjuk: ezeken a helyeken különösen rontaná a városképet a tüntető, azzal az elégedetlenkedő, savanyú képével. Mindegyik ünnephez más tiltott helyek tartoznak, legalábbis egyelőre, később nyilván muszáj lesz egységesíteni a listát, hogy bele ne zavarodjon a hatóság és az állampolgár. Onnantól, némi túlzással, talán csak a Duna jegén (de a rakpartokra nem kilépve), néhány sikátorban és Rákosrendezőn lehet gyülekezni, máshol alig. A többi helyen csakis az állam: a kormány vagy az önkormányzat szervezhet rendezvényt. Aminek persze semmi köze a Fideszhez, a miniszterelnök úr is nagyon ügyel beszédei szigorú pártsemlegességére.
Hogy minek ez az egész? Az ellenzék további zrikálása, mozgástere szűkítése érdekében? Ugyan, hova tetszenek gondolni! Éppen hogy őket szeretnék a kellemetlen konfliktusoktól megóvni. A javaslat indoklása világosan megmondja: a cél az, hogy a törvény „kizárja azt a lehetőséget, hogy egyfajta versengés alakuljon ki a közélet szereplői, pártok és civil szervezetek között az érintett közterületek lefoglalása során.” Juj, belegondolni is borzasztó, mi volna, ha a politikában „egyfajta versengés” alakulna ki! Ez már nagyon hasonlítana egy liberális demokráciára. Tulajdonképpen ugyanez az indoklás remekül funkcionálna egy a pluralizmus maradékát is felszámoló, a pártokat megszüntető törvényben is. De az nem lesz, nyugi. Így is elboldogul a kormány, és jobban is szórakozik, mintha még pártok se volnának.
Az is érthető, hogy miért Semjén Zsolt nyújtotta be a törvényt. A gyülekezési jog korlátozása szent cél, spirituális ügyekben pedig ő az illetékes. Annyira szépen nyilatkozta a minap a Hír TV-ben: „Nem azért van a magyar állam, hogy kiállítsa a lakcímkártyákat és megkátyúzza az utakat.” (Hát nem is, azt tudniillik nemigen szokta.) Mint mondta, a magyar államnak „transzcendens küldetése” van. Csakis e transzcendens küldetés része lehet – különben azért nekik is zsenánt volna -, hogy a kormány kritikusaitól előbb elvették a médianyilvánosság jó részét, aztán a plakátfelületeket, most pedig maradék terepüket: az utcát. Ilyen nagy munkában persze, hogy hull a forgács is. Úgyhogy a Mikulás csak ne nyavalyogjon!