Weber ugyan Angela Merkel pártjánál, a német kereszténydemokratáknál konzervatívabb CSU tagja, a politikai erő liberálisai közé sorolják, aki egyértelműen uniópárti, s „több Európát”, nem pedig – ahogy ezt a magyar kormány követeli – a nemzetállamok erősítését akarja.
Ami pályáját illeti, az 1972-es születésű Weber a főiskola elvégzése után, 1996-ban egy tanácsadó céget alapított. 2002-ben került a politikai élet vérkeringésébe, ekkor ugyanis a bajor parlament képviselőjévé választották. A 2004-es EP választást követően azonban az unió parlamentjébe került. 2003-2007 között az uniópártok ifjúsági szervében, a Junge Unionban vállalt vezető szerepet. 2008-ban az alsó-bajorországi VSU vezetőjévé választották meg. 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban 99 százalékos eredménnyel erősítették meg e pozíciójában. Weber a CSU elnökségi tagja.
Az Európai Parlamentben Manfred Weber a költségvetési bizottság tagja. Emellett más bizottságok póttagja is volt. 2014. június 4-én, az EP választást követően a 192 fős néppárti frakcióból 190-en szavaztak úgy, hogy ő legyen a pártcsalád következő frakcióvezetője. 2018 szeptemberében jelentette be, hogy a pártcsalád listavezetője kíván lenni a jövő évi EP választáson.
Ami Európa-politikáját illeti, e tekintetben a CSU legaktívabb politikusai közé tartozik. Értékrendszerét tekintve konzervatív ugyan, de egyértelműen a liberális demokrácia híve. Úgy véli, aktívan kell alakítani Európa-jövőjét, s az Európa-politikát nem valami felesleges rossznak tekinteni. Úgy véli, a menekültkérdést csak közös, európai megoldással lehet megoldani. Meglátása szerint a polgárháború elől menekülteket az EU-nak be kell fogadnia.
Az Orbán Viktorral való kapcsolata felettébb ambivalens. 2013 júliusában még – az Európai Néppárt egészéhez hasonlóan – politikailag motiváltnak nevezte az antidemokratikus magyarországi törvényeket pellengérre állító Tavares-jelentést. 2018. szeptember 12-én azonban már ő is megszavazta a budapesti kabinettel szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás megindítására vonatkozó Sargentini-jelentést. Indoklása szerint azért voksolt igennel, mert Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni. A frakció nem volt egységes: 115-en voksoltak mellette, 57-en ellene, 28-an tartózkodtak, húsz személy pedig nem vett részt a szavazáson. Ezzel kapcsolatban kifejtette, az uniós alapértékek tekintetében nem lehet kompromisszumot kötni, ezért is szavazta meg a jelentést a néppárti képviselők többsége.
Weber nem kívánja kizárni a Fideszt az Európai Néppártból, de Orbán Viktort több alkalommal figyelmeztette: tiszteletben kell tartania a demokratikus alapjogokat, s ha ezt nem teszi meg, akkor a Fidesznek nem lehet maradása a párcsaládban. Idén májusban, a holland De Volksrant című lapnak adott interjújában arra a kérdésre, miért tolerálják még a Fideszt az Európai Néppártban, Weber úgy felelt: vannak olyan alapvető értékek, mint a jogállamiság, a joguralom, a szabad sajtó, a demokrácia, amit mindenkinek tiszteletben kell tartania. „Ezek arról szólnak, hogy mi itt Európában hogyan gondolkodunk a társadalmi berendezkedésről.” Ugyanakkor szerinte Orbán a tűzzel játszik, amikor a civil szervezeteket és a CEU-t támadja, mert „ezzel a tudomány szabadsága forog kockán” és ha a magyar kormányfő nem tartja be ezeket a szabályokat, nem lehet az Európai Néppárt tagja.
Hasonlóképpen foglalt állást júniusban. Akkor azt közölte, az EPP egyelőre nem lép fel a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, ám ha az Európai Bíróság kifogásokat emel a jogszabállyal szemben, s ezt a magyar kormány nem tartja tiszteletben, akkor nem lehet tagja többé az EPP-nek.
