A babonákban, hiedelmekben leginkább a nők, a legfeljebb általános iskolát végzettek, valamint az egyházuk tanítása szerint vallásosak hisznek, legkevésbé pedig a férfiak, a diplomások és a nem vallásosak. A nők között kétszer annyi babonást találunk, mint a férfiak körében – állapítja meg a Political Capital kutatása, amely a babonák, álhírek, tévhitek, összeesküvés-elméletek (konteók) elterjedtségét vizsgálta a magyar társadalomban. Az erről szóló felmérés a Heinrich Böll Stiftung támogatásával, a Medián közreműködésével készült.
Az összeesküvéses mentalitás kevésbé jellemző a budapestiekre, a felsőfokú végzettségűekre, a felső jövedelmi osztályban lévőkre és azokra, akik vallásosak, az egyház tanításait követik – hangsúlyozza a Political Capital tanulmánya.
A zsidósággal kapcsolatos sztereotípiák meglehetősen beágyazottak a társadalomban. Majdnem minden második megkérdezett hajlamos egyetérteni azzal, hogy a „zsidók döntő szerepre akarnak szert tenni a nemzetközi pénzügyi intézményekben”, és hasonlóan sokan értenek egyet azzal is, hogy a „zsidók ki akarják terjeszteni befolyásukat a világgazdaságban”. A megkérdezettek 16 százaléka hisz erősen az antiszemita összeesküvés-elméletekben.
A jobboldali ellenzéki pártok (Jobbik, Mi Hazánk) szimpatizánsai körében jóval erősebb az összeesküvéses antiszemitizmus: 27 százalékuk erősen antiszemita, míg 4 százalékuk utasítja el teljesen a zsidó összeesküvés-elméleteket. A kormánypárti szavazók csoportjában az átlaghoz közeli értékeket tapasztaltunk, a balközép ellenzéki pártok táborában az arányok átlag alattiak.
A muszlimellenes elméletek is meglehetősen népszerűek – derül ki a Political Capital elemzéséből. A megkérdezettek majdnem fele egyetértett azzal, hogy a „muszlimok lopakodva ránk akarják erőltetni a kultúrájukat”, 45 százalékuk szerint pedig a „muszlim vezetőknek titkos tervük van arra, hogy elfoglalják Európát és arab kontinenst csináljanak belőle”.
A férfiak, a szakmunkás végzettségűek, a fizikai dolgozók, a 30-50 évesek és a 60 felettiek hajlamosabbak egyetérteni a muszlimellenes elméletekkel. A pártpreferenciától a muszlimellenesség is erősen függ, hasonlóan az antiszemitizmushoz. Ugyanakkor a kormánypártok csak alig kevéssel mérsékeltebbek a jobboldali ellenzékieknél. A balközép pártok szimpatizánsaira jellemző a legkevésbé a muszlimellenes konteók elfogadása – olvasható.
A pártpolitikától független összeesküvés-elméletek is megtalálják a maguk közönségét. Nem beszélhetünk arról, hogy ezek a többség által igaznak vélt konteók lennének, a társadalom nem elhanyagolható része azonban hajlamos velük egyetérteni. Leginkább a chemtrailnek nevezett elmélettel értenek egyet a magyarok: 22 százalékuk inkább, vagy teljes mértékben hitelt ad annak, hogy repülőgépek rendszeresen vegyi anyagokat permeteznek hazánk felett azzal a céllal, hogy mérgezzék, elbutítsák az embereket.
A naptejek bőrrákot okozó hatásában a válaszadók 18 százaléka hisz. A megkérdezettek 7 százaléka teljesen, további 14 százaléka inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a védőoltások több bajt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak. A legkevésbé közkeletű elmélet szerint a vezetékes ivóvízhez nagy mennyiségben adnak fluort, hogy így mérgezzék a lakosságot – de ezzel is egyetértett a lakosság 17 százaléka.
A nyugatkritikus elméletek közül az a legelfogadottabb, hogy a menekültválságot szándékosan idézték elő amerikai érdekcsoportok. A megkérdezettek 39 százaléka értett ezzel egyet valamilyen szinten, miközben ellentétes véleményen 24 százalék állt. Minden harmadik megkérdezett úgy véli, hogy az Egyesült Államok az EU-t használja fel arra, hogy más országokat (például hazánkat) irányítson, rájuk kényszerítve akaratát. Ugyanennyien úgy vélik: a 2014-es ukrajnai forradalmat valójában a CIA és Soros György robbantotta ki azért, hogy a saját embereiket ültessék a hatalomba.
A Political Capital szerint összességében elmondható, hogy az embereknek egy nem elhanyagolható hányada, harmada-negyede, fogékony ezekre a konteókra. Az elméleteket egyértelműen elutasítók aránya hasonló mértékű. A semleges, bizonytalan állásponton lévők részaránya magas. A megkérdezettek bő negyede egyet is értett, meg nem is a felsorolt kijelentésekkel, ami arra is utal, hogy a kérdésben sokaknak nincs véleménye.
Míg a jobboldali pártok szimpatizánsai (a Fidesz, a Jobbik és a Mi Hazánk egyaránt) az átlagot meghaladó mértékben vallják ezeket a nézeteket, a nem jobboldali ellenzéki szavazók kisebb mértékben.
A politikai témájú összeesküvés-elméletek egy csoportja a kormánnyal kapcsolatban fogalmaz meg különböző konteókat. Rendszeresen felbukkanó hír, hogy vezető fideszes politikusok Ausztriába járnak titokban pszichológiai kezelésekre. Vagy például: a kormány azért van olyan jó viszonyban a Putyin kabinettel, mert az orosz titkosszolgálat terhelő bizonyítékokkal rendelkezik Orbán Viktorról, ezzel zsarolja a miniszterelnököt.
A gyógykezelés ügyében erősen megosztottak a magyarok. A megkérdezettek 30 százaléka hajlamos elhinni ezt, ugyanakkor 27 százalék elutasítja. Éppen ekkora azoknak az aránya, akik nem tudtak egyértelműen állást, bizonytalanok a kérdést illetően. Azt, hogy az oroszok zsarolják a miniszterelnököt, kevesebben hiszik el: az egyetértők 26 százalékos csoportjánál kilenc százalékponttal többen, 35 százaléknyian vannak azok, akik ezt nem hiszik el.
Nem meglepő módon a kormánypártok hívei jóval az átlag alatt hisznek ezekben az elméletekben, míg a jobboldali és a balközép ellenzéki pártok szavazói átlag felett, egyenlő mértékben vallják ezeket – jegyzi meg a Political Capital. A valamilyen felekezethez tartozás és az egyház tanításai szerinti vallásosság is csökkenti a kormánykritikus nézeteket: ennek hátterében leginkább az állhat, hogy ezen csoportokban a Fidesz-KDNP szavazói felülreprezentáltak. Érdekes ugyanakkor, hogy a kormánypárti szimpatizánsok sem utasítják el egyöntetűen a szóban forgó elméleteket. Minden negyedik fideszes valamilyen szinten egyetért a pszichiátriai kezelésről szóló konteóval, 18 százalékuk pedig Orbán oroszok általi zsarolásával.
A konteók kifogyhatatlanok. Az egyik leginkább elterjed elmélet az úgynevezett „Soros-terv”, amely szerint Soros György menekülteket akar Európába szállítani. A megkérdezettek mindössze 21 százaléka képviselt ezzel ellentétes álláspontot. A közéletben jó ideje domináló témáról szinte mindenkinek van véleménye: csupán 3 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
A kormánypárt szimpatizánsai azok, akik leginkább egyetértenek a kijelentéssel. A jobboldali ellenzéki pártok szavazóinak a fele is egyetért ezzel. A balközép ellenzéki pártok híveit osztja meg leginkább a téma: 35 százalékuk nem ért egyet, ugyanakkor 39 százalék egyetért. Azaz – hívja fel a figyelmet a Political Capital – még ebben a körben is meglehetősen elfogadott a kormány által évek óta hangoztatott és tényként kezelt elmélet.
A Soros-terv beágyazottságától alig marad el annak a konteónak az elfogadottsága, hogy a „bankok eladósítással akarnak leigázni minket”. A megkérdezettek fele egyetért a kijelentéssel, amely főleg a jobboldali ellenzéki pártok szavazói körében örvend nagy népszerűségnek.
