;

Kína;

- Még Kína is olcsónak tartja a magyar munkaerőt, az áruinkból viszont nem kér

Az a helyzet, hogy hiába vezet elő Orbán győzelmi jelentést, egyoldalúak a kínai-magyar kapcsolatok, és persze, hogy a keleti birodalom javára.

A keleti nyitás jegyében Orbán Viktor néhány minisztertársa kíséretében, a sanghaji, első Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE) megnyitása alkalmából tegnap Hszi Csin-ping kínai államfővel is tárgyalt. Orbán Viktor úgy fogalmazott: minden várakozást felülmúlt Magyarország és Kína kapcsolatainak fejlődése az utóbbi egy évtizedben.  A miniszterelnök a magyarországi nagy kínai befektetők közül a Huawei cég vezetőivel találkozott. A társaság 2005-ös indulása óta 1,2 milliárd dollárt fektetett be Magyarországon, 3500 embernek ad munkát, s elindította az európai távközlési felhőszolgáltatásait segítő központját, ahol most 30 mérnök dolgozik. 

A Huaweinek a régió szinte minden országában van érdekeltsége - mondta a Népszava érdeklődésére Szunomár Ágnes, az MTA KRTK kutató csoportvezetője. A kínaiak számára kedvelt befektetési célpontot jelentenek a közép-kelet-európai országok, miután még mind olcsónak tartják az itteni munkaerőt.

A keleti nyitás ugyanakkor nem adott különösebb lendületet a két ország közötti kapcsolatoknak - fűzte hozzá a szakember.

A magyar exportot nem sikerült érdemlegesen növelni, az a bővülés, ami végbement enélkül is realizálódott volna. Jelenleg az ázsiai országba irányuló kivitel a magyar kivitelnek mindössze 5-6 százaléka, amely nagyjából megfelel a gazdasági világválság előtti szintnek. Az az elképzelés, hogy a keleti nyitás valamennyit kiváltson az uniós országokkal lebonyolított forgalomból nem teljesült, az továbbra is 80 százalék körül alakul. Bővülést csak az agrárexportban lehet felfedezni - elsősorban a húsbeviteli engedélyeknek köszönhetően -, de itt szinte nulláról indultunk. A gazdasági projektek közül a Orbán Viktor megbeszélésein kiemelték a Belgrád-Budapest vasútvonal ügyének előremozdítását is. Erről Szunomár Ágnes azt mondta, hogy Magyarországon még semmilyen érdemi munka nem történt, csupán egy részterületre írtak ki közbeszerzési pályázatot. A szerbek valamivel előrébb tartanak, igaz, a vágányok lefektetése még ott sem történt meg. Nálunk talán jövő ősszel indulhatnak meg a munkák. Úgy tervezik, hogy 2023-ra végeznek, de már 2026-os teljesítésről is hallani.

2019 nyártól a világ hetedik legnagyobb légitársasága, a China Eastern várhatóan heti négy alkalommal közvetlen repülőjáratot indít Sanghai és Budapest között – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői sanghaji megbeszélései után.  A tárcavezető kifejtette: Kína a világ legnagyobb turistaküldő országává vált, az ötéves előrejelzések szerint pedig az Európába irányuló kínai turizmus 70 százalékkal fog bővülni, ráadásul a kínaiak a legtöbbet költő turisták. 

Megfigyelők szerint Orbán Viktor most úgy tesz, mintha Sanghaiban főszereplő lenne, holott ott ez nem más, mint Budapesten egy nagy nemzetközi vásár.  Egyébként Magyarország az esemény díszvendége. 

Gémesi György gödöllői polgármester a mai tulajdonosi ülésen a fideszes támadások nyomán lemondott az Északkelet-Pest és Nógrád megye 116 településének hulladékszállítóját tulajdonló Északkelet-Pest és Nógrád megyei Önkormányzati Társulás elnöki posztjáról. Ismét érkezhet a térségbe a szemét elszállítását lehetővé tévő állami pénz.