A fideszes többség annak ellenére döntött a honvédség létszámkeretének jelentős emeléséről, hogy még azt sem hajlandó elárulni, jelenleg hányan teljesítenek jelenleg szolgálatot a hivatásos állományban – kifogásolja Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, a honvédelmi bizottság alelnöke. Arról pedig végképp semmit sem lehet tudni, hogy ez mennyibe kerül, és a szükséges pénzt honnan akarja előteremteni a költségvetés.
A számok első pillantásra impozánsnak tűnnek: a parlament negyedével megnövelte a Magyar Honvédség létszámkeretét. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 31 080-ról több mint 7 ezer fővel, 37 650-re nőtt a honvédség „szervezeteinél rendszeresíthető beosztások” felső határa. Részletesebben: a tisztek létszáma 5690-ről 6600-ra, az altisztek száma 9270-ről 10 200-ra, a legénységi állomány 8850-ről 13 200-re, a honvéd tisztjelöltek száma 500-ról 800-ra, az altisztjelölteké 100-ról 250-re növekedik. A kormánytisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói állomány engedélyezett létszámkerete 6600.
A felsorolt összlétszám – hívta fel a figyelmet az MTI – nem tartalmazza a legfeljebb 20 ezer önkéntes tartalékos, valamint a Magyar Honvédség rendelkezési állománya, továbbá a honvédség központi egészségügyi szervezetében a lakossági ellátást biztosító státuszok számát. A képviselők 136 igen szavazattal, 25 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá Benkő Tibor a honvédelmi miniszter erről szóló javaslatát.
Mindössze annyi magyarázatot kaptunk, hogy eleget kell tenni a megnövekedett feladatoknak – mondta Vadai Ágnes kérdésünkre, hogy a kormány mivel indokolta a lépést. Az ellenzéki politikus „elképesztőnek” nevezte, hogy a honvédség tényleges létszámáról a kormány nem ad tájékoztatást. Az említett adatok ugyanis létszámkeretet tartalmaznak, nem a pontos létszámot rögzítik.
Vadai hiába kérdezte erről a közigazgatási államtitkárt, még bizottsági zárt ülésen sem kapott információt. A hivatalos válasz alapján csak a vezérkari főnök adhat tájékoztatást. „A baloldali kormányzás idején ez elképzelhetetlen lett volna” – jegyezte meg.
A DK-s politikus biztosra veszi, hogy a mostani létszámkeret sincs feltöltve, becslése szerint ennél legalább 5 ezerrel, de az is lehet, hogy 8 ezerrel kevesebben vannak állományban. „A kormány Patyomkin-hadsereget épít” – jelentette ki a látszatvalóságként megteremtett Patyomkin-falu mintájára Vadai Ágnes. Elmondása szerint a súlyos létszámhiányt bizonyítja, hogy amikor a kormány katonákat akart kirendelni a déli határ védelmére, végül kénytelen volt tartalékosokat oda vezényelni.
A létszámkeret emelésének költségvonzatairól sem esett szó – folytatta. Pedig, ha a kormány valóban majdnem 8 ezerrel akarja növelni a hivatásos katonák számát, az rengeteg pénzbe kerül. „Amikor a költségekről érdeklődtem, csak annyit mondtak, hogy nyugodjak meg, minden rendben lesz” – számolt be Vadai. Az eljárás azért is furcsa, mert az idei évre már van elfogadott költségvetés, amely nem tartalmazza a minap meghozott döntés kiadásait. A honvédelmi bizottság jövő héten tart ülést, de a téma nem szerepel napirenden.
Az állapotokat jól jellemzi, hogy a kormány két utasszállító Airbus repülőgépet vett a honvédségnek, ám augusztus végén az iraki magyar katonai kontingens váltását mégsem ezzel, hanem egy Ukrajnából bérelt géppel bonyolították le. Vadai Ágnes közleménye szerint arra az írásbeli kérdésre, hogy ezt miért nem az új géppel tették, Benkő Tibor honvédelmi miniszter közölte: azért, mert a repülési és üzemeltetési tapasztalatok megszerzéséig a gép csak korlátozott számú személyt szállíthat. „Micsoda véletlen, ezen tapasztalatok megszerzése előtt Orbán Viktor július 18-án Izraelbe, valamint 23-án Montenegróba látogathatott a repülőgéppel” – kommentálta a miniszter magyarázatát Vadai Ágnes.
A Demokratikus Koalíció szerint a Honvédelmi Minisztérium úgy asszisztál a „nem kormánygép” kormánygépként való használatához, hogy azt a „repülési és üzemeltetési tapasztalatok” állítólagos jövőbeni megszerzéséig nem használja arra, amiért eredetileg vették.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló javaslatot, amelyek egyebek mellett a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség irányításának szétválasztásáról rendelkezik. A távirati iroda ismertetése szerint a lényeg: a miniszter csak irányítaná a honvédséget, a honvédség parancsnoka pedig vezetné. A Magyar Honvédség katonai vezetése kiválna a HM-ből, a honvédség felső szintű vezető szerveként önálló szervezetként létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek nyomán a HM nem lenne a Magyar Honvédség része, tisztán központi államigazgatási szervként működne, és a miniszter irányítást gyakorolna a honvédség felett.
„Értelmezhetetlen, hogy az integrációt miért akarják megszüntetni. Félő, hogy az eddig is hiányos civil kontroll tovább csökken” – hangsúlyozta lapunknak Vadai Ágnes.
A szervezeti átalakítással összefüggésben pontosítják a Magyar Honvédség személyi állományára vonatkozó szabályozást is, új kategóriaként jelenne meg a honvédelmi alkalmazott. A kiképzett tartalékos állományt pedig kibővítenék a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesítő férfiakkal. Az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást a honvédelmi szolgálati díj kiterjesztésével, részükre pótlék megállapíthatóságával kívánják ösztönözni.
