Mennyiséggel pótolná a honvédelem a minőséget – legalábbis ez derül ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerdán, az Országgyűlésnek benyújtott javaslatcsomagjából, amit a 24.hu szemlézett.
A megszavazása esetén januárban élesedő csomag sokban változtatna a honvédség irányításán és szervezeti felépítésén is:
Szétválna a honvédelmi minisztérium és a Magyar Honvédség, a miniszter ezután csak irányítaná, az MH önálló parancsnoksága viszont vezetné a magyar haderőt.
Lazítanának a hivatalos állományba kerülés feltételein, és új státuszként megjelenne az úgynevezett honvédelmi alkalmazott az MH-nál.
Az önkéntes tartalékos állományt – vagyis a kirúgásuk után honvédségi kötelékbe kényszerített minisztériumi tisztviselőket – pótlékkal, és honvédelmi szolgálati díjjal tartanák a pályán.
Aki elmulasztja a rá rótt honvédelmi feladatokat, az bírsággal is sújtható lesz.
A javaslat létrehozna egy, erősen gumikategóriának tűnő jogi kategóriát, honvédelmi veszélyhelyzetet, ami békeidőben is feljogosítaná a kormányt különböző válsághelyzetek megelőzésére, és rugalmasabb felhatalmazást adna a döntéshozóknak.
Hogy utóbbi mit jelent, azt a javaslat nem részletezi, de éppen körvonalazatlansága miatt lehet igazi jolly joker a kormány számára: ha azt nézzük, hogy a kabinet akkor is tízmilliárdokat költ a rendkívüli migrációs helyzet kezelésére, amikor naponta 18-20 határsértőt kell megállítani, nem nehéz elképzelni, hogy mekkora mozgásteret jelentene számukra a „honvédelmi veszélyhelyzet”.
A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy figyelembe kell venni a Magyarországra is jellemző, a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Ezzel megközelítőleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.
