Megkezdődött az Országgyűlésben a közterület-felügyelő kamerák felvételeinek központi tárolását lehetővé tévő törvénymódosítás vitája, írja a hvg.hu. "Egyszerűbben ismerhetik meg a kamerafelvételeket a bűnüldöző szervek azzal, hogy a jövőben a rögzített kamerafelvételeket központilag tárolják" - próbálkozott elemi erejű magyarázattal a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kontrát Károly szerint a rendszer teljes kiépülésével megszűnik a felvételt készítő szervezetek, hatóságok helyi adattárolása, és emellett számos garanciális elem is szerepel a javaslatban, hogy az adatok tárolása és továbbítása a lehető leghatékonyabb legyen.
A belügy elképzelésének lényege, hogy a minisztérium egy központi tárhelyen tárolná azoknak a térfigyelőkameráknak a felvételeit, amelyek közutakon készítenek felvételeket, a rendőrség, vagy a közterület-fenntartók működtetik őket, a bankautomatáknál és a tömegközlekedési eszközökön rögzítenek képeket. Ezeket 30 napig őrizné, utána törölni kellene őket. A tárhelyen a felvételeket nem láthatná senki, és hozzáférést is csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a rendőrség, bíróság, ügyészség kérhetnek a tervek szerint bűncselekmény megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása miatt.
4000 kamerát
működtet az országban csak a rendőrség. A felvételeket általában 5 napig lehet megőrizni, ez nőne ma 30 napra automatikusan (most csak akkor nem törlik, ha ezt valamilyen eljárás megindulása miatt kérik). A közterület-felügyelet 8 napig őrzi meg a több tízezer kamerájának felvételét. A közúti közlekedés megfigyelésére is működnek kamerák, és a törvény bevenné a "közösbe" a bankautomaták és bankok több tízezer kamerájának felvételeit is - magáncégek felvételei kerülnek az állami rendszerbe. Csakhogy a 30 napra megnövelt tárolási igény pedig szembemegy az Alkotmánybíróság 2005-ös rendelkezésével.
Asbóth Márton, a TASZ szakértője mondja, amennyire most tudható, a javaslatnak két eleme van, ebből csak az egyik az, hogy a kamerákat összekapcsolnák, azaz hogy egy központi adatbankban tárolnák a felvételeket. A másik javaslat pedig az, hogy arcfelismerő szoftvert is használnának. A jogász szerint mindkettő súlyosan alapjog-korlátozó lépés lenne, Ez pedig csak megfelelő indok esetében jogszerű, de a TASZ nem látja azt az okot, ami ezt indokolná.
A kormány hivatkozási alapja a bűnüldözés - ami elfogadható indok lehetne, de csak konkrét gyanú felmerülése esetén. Ha valakit bűncselekménnyel – vagy akár ennek előkészületével – gyanúsítanak, beavatkozhatnak a magánszférájába a cselekmény felderítése érdekében. De mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, vagyis különös ok nélkül, tömegesen nem alkotmányos dolog adatot gyűjteni, márpedig a javaslatban a bűnmegelőzés is szerepel mint cél. Ez az előre összegyűjtött adat ugyanis teljes profil létrehozását tenné lehetővé: láthatóvá válna, ki hova jár, milyen bankba, üzletekbe megy ügyet intézni, hogy él. Ez súlyosan Alaptörvény-ellenes, a személyi számot is emiatt törölték el még a rendszerváltás után, mert az is a teljes profil létrehozását tette volna lehetővé.
