;

oktatás;Klebelsberg Központ;tanárhiány;

Illusztráció

- Trükköznek a statisztikákkal, de a tanárhiány nem csökken

A Klebelsberg Központ és a tankerületek is elismerték, hogy még októberben is több mint ezer betöltetlen pedagógus álláshely volt szerte az országban. A szakszervezet szerint ez csak a jéghegy csúcsa.

Másfél hónappal a tanévkezdés után, október közepén is mintegy 1300 betöltetlen pedagógus álláshely volt a Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott intézményekben – derült ki azokból az adatokból, amelyeket közérdekű adatigénylésünkre kaptunk a tankerületektől. Lapunk azután fordult mind a 60 tankerületi központhoz, miután a KK szeptemberben azzal utasította el érdeklődésünket, hogy ők közvetlenül egyetlen iskolát sem tartanak fent, tehát kiadható adataik, statisztikáik sincsenek. 

Mindentudó tankerületek

Noha a KK a kormányhoz hasonlóan – legalábbis a hivatalos nyilatkozatok szintjén – próbálja elbagatellizálni a tanárhiány problémáját, illetve az arról szóló híreket, a tankerületek által közölt adatok azt mutatják, a gondokat nem minden esetben lehet a szőnyeg alá söpörni. Az összesített adatok szerint október első felében pontosan 1286,85 betöltetlen pedagógus álláshely volt a tankerületek által fenntartott intézményekben. Vannak olyan tankerületek – mint például a nagykanizsai, bajai, kazincbarcikai, miskolci, mezőkövesdi, kisvárdai – ahol a tankerületi vezetők állítása szerint az adatszolgáltatás időpontjában egyetlen betöltetlen tanári álláshely sem volt.

Noha a hírek szerint a pedagógushiány inkább a vidéki településekre jellemző, az adatigénylésekre megküldött dokumentumok szerint Budapest több tankerületében is kiemelkedő a betöltetlen álláshelyek száma. A Belső-Pesti Tankerületben 97,7; a Külső-Pesti Tankerületben 67,8; az Észak-Pesti tankerületben 35,6; az Észak-Budapesti Tankerületben 29; a Dél-Pesti Tankerületben 20,36 üres tanári álláshely van. Az első helyen azonban a Békéscsabai Tankerület áll, 126,75 betöltetlen pedagógus álláshellyel. Ezzel szemben például a Berettyóújfalui Tankerületben csak 0,16-ot tesz ki az üres álláshelyek száma.

Gyógypedagógusok, iskolapszichológusok is hiányoznakA tankerületek 421,5 betöltetlen gyógypedagógus, és 72 betöltetlen iskolapszichológus álláshelyet ismertek el. Utóbbiak alkalmazásával kapcsolatban a vonatkozó rendelet azt írja, az iskolapszichológusok kötelező létszámát az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 tanulónként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni. A legtöbb tankerület megfelel ennek a szabályozásnak, sőt van, ahol az előírtnál is több iskolapszichológust alkalmaznak. De például Dunakeszi, a Szolnoki, a Győri vagy a Kecskeméti Tankerületben viszont a többi tankerülethez képest igen magas a hiányzó iskolapszichológusok száma (5-6, sőt Szolnokon 8,5 álláshelynyi hiány van). A gyógypedagógusok azok, akik az értelmi, érzékszervi, beszéd- és mozgásfogyatékos gyermekeket nevelik, oktatják. Noha az elmúlt években valamivel több gyógypedagógust foglalkoztatnak országosan (számuk 6 ezerről valamivel több mint 7 ezerre nőtt), még mindig sokkal többre lenne szükség, különösen annak fényében, hogy a segítségükre szorulók köre is egyre bővül. A KSH adatai szerint a 2017/2018-as tanévben a korábbi évhez képest 6,7 százalékkal több gyermek részesült gyógypedagógiai, illetve integrált nevelésben. Egyre több a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek: az óvodások közül 9200-an SNI-sek, 580-al többen, mint az előző évben. A gyógypedagógusok szinte ugyanabban a cipőben járnak, mint a többi tanár: nagyon sok túlórával kell teljesíteni feladataikat. Például a Szekszárdi Tankerületben „csak” 13 gyógypedagógus hiányzik, de az ebben a munkakörben dolgozók többlettanítással ellátott óraszáma 291 órát tesz ki a tankerület tájékoztatása szerint (viszonyításképp: például a matematikaórák többlettanítással ellátott óraszáma 15, a fizikaóráké 10,5 ebben a tankerületben). Szakmai szervezetek szerint a nagyarányú túlóráztatások miatt a gyógypedagógusok nem tudják ellátni jogszabályban rögzített feladataikat. Például egy halmozottan fogyatékos gyermeknek a törvény szerint 8-10 órát kellene biztosítani hetente, ebből jó, ha négyet megkap.

Trükközés a számokkal

Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a tankerületek meglehetősen sajátosan tartják nyilván a betöltetlen tanári álláshelyeket. Ugyanis ha egyes tantárgyak tanóráit többlettanítással (vagyis más tanárok túlóráztatásával) nagyobb gondok nélkül meg lehet tartani, ott nem látják szükségesnek egy újabb álláshely megnyitását. Vagyis az, hogy a Berettyóújfalui Tankerületben csak 0,16 pedagógus hiányzik, azt jelenti, hogy itt a tanárok átlagos óraterhelése magasabb, a meglévő pedagógusok túlmunkájával be lehet foltozni a lyukak nagy részét, a maradékot pedig megoldják egyszerű helyettesítéssel. Például ha egy évfolyam minden osztályának van nyolc kémiaórája egy hónapban, de hiányzik egy-két kémiatanár, abból hetet megtartanak a meglévő szaktanárok többletmunkájával, egy órára meg mondjuk a tesitanár megy be helyettesíteni. A statisztikákból így el is tűnik az a néhány hiányzó tanerő.

Az Érdi Tankerület kerek-perec le is írta: náluk összesen 53,11 a betöltetlen álláshelyek száma, az ehhez tartozó feladatokat tartós és eseti helyettesítéssel látják el. A tankerületi központok eljárása – vagyis hogy szétosztják az ellátatlan órákat a pályán maradó pedagógusok között – sok helyen oda vezet, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximumához, azaz heti 26 órához közelíthet egy tanár átlagos heti óraszáma, holott a vonatkozó rendelet alapján olyan létszámról kellene gondoskodni a fenntartónak és a munkáltatónak, amellyel az alsó határhoz, azaz heti 22 órához közeli értékre kellene kijönnie az átlagos heti óraszámnak.

Mindemellett meg kell említeni azt is, hogy az elrendelt túlórák egy része olyan passzív (GYES-en, GYED-en, fizetés nélküli szabadságon, táppénzen lévők, felmentési idejüket töltők) álláshelyekre is vonatkozhat, amelyek ellátására a tankerület biztos, hogy nem alkalmaz határozott idejű kinevezéssel vagy óraadói megbízással pedagógust. A többi tankerülettől eltérően a Szekszárdi Tankerület egy olyan táblázatot is csatolt, amelyből kiolvasható, az általuk fenntartott iskolákban összesen 88 a passzív álláshelyek száma, a többlettanítással ellátott összes óraszám pedig 415,6.

Egyre elégedetlenebben a tanárokNemrég 15 dolgozó – 12 tanár, egy óraadó, egy iskolatitkár és a portás – mondott fel a budapesti Weöres Sándor Gimnáziumban, mert újabb öt évre az a személy került az igazgatói székbe, akit a tantestület nem támogatott. Nem sokkal korábban lapunk arról számolt be: egy jó hírű fővárosi általános iskolában – az intézmény nevét a tanárok kérésére nem írtuk le – nyáron hat tanár mondott fel; mindannyian alternatív iskolákban kerestek állást, mert már nem bírták elviselni a jelenlegi állami rendszert. Múlt héten beadta lemondását a budapesti farkasréti Általános Iskola vezetője is. Farkas László – akit 2013-ban Magyar Arany Érdemkereszttel tüntetett ki a köztársasági elnök a gyermekvédelem és a közoktatás területén végzett kimagasló teljesítményéért – döntését az állami rendszer működésképtelenségével indokolta. „Lemondó levelem egy segélykiáltás a többi állami fenntartású iskoláért, pedagógusaiért és vezetőikért, de leginkább a jelenlegi és jövőbeli diákokért. Nem látszik remény arra, hogy a távozó pedagógusok helyett megfelelő szakembert tudjunk felvenni. Nem tudom olyan színvonalon végezni a munkámat, ahogy a saját magammal szemben megfogalmazott elvárások szerint szeretném. Olyan feltételek biztosításáért kell harcot folytatni, ami alanyi jogon kellene, hogy minden iskola számára biztosítva legyen!” – írta.

A tanárokon spórolnak

 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint ez még úgy is a tanárok kizsákmányolását jelenti, hogy a tankerületek által közölt adatok csak a jéghegy csúcsát engedik megvilágítani. – A tanárlétszám meghatározásánál a jogszabályok szerint három szempontot kell figyelembe venni: a diákok heti finanszírozott foglalkoztatási időkeretét, a csoport- és osztálylétszámok átlagát, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határát, ami heti 22 órát jelent. A fenntartók azonban rendszerint egyik szempontnak sem felelnek meg – mondta.

A PDSZ-elnök szerint a pedagóguslétszámot például sokszor nem a lekötött munkaidő alsó, hanem a felső határával (26 óra) határozzák meg. Így nem szükséges új erőforrások bevonása, és így alakulhatnak ki olyan igazságtalan helyzetek, amikor az egyik pedagógus többet dolgozik a másiknál, ugyanannyi bérért. A 26 órán felül heti 32 óráig további 60 ingyen túlórát is elrendelhetnek évente a munkáltatók.

– Ezzel a trükkel akár 10-15 százalékkal is nagyobb terhet róhatnak egyes kollégákra, de ami még fontosabb: ennyivel kevesebb tanárral lehet megoldani az ellátást. Becsléseink szerint ma 30-35 százalékkal kevesebb pedagógus van a rendszerben, mint amennyinek a jogszabályok által biztosított keretek között helye lenne. Ez így kevesebb pénzébe kerül az államnak, de hosszabb távon nem biztos, hogy megéri, hiszen a jövővel játszanak az ehhez asszisztálók – fogalmazott az érdekvédő.

Angolóra magyar szakos tanárralA tankerületek által eltitkolni már nem tudott, de relativizált tanárhiány a mindennapok során olykor komoly gondot okoz az iskoláknak. Az egyik dél-dunántúli iskolában a legégetőbb problémát az informatika, a matematika és a fizika megfelelő, szaktanári oktatása jelenti, de igazából mindenféle pedagógust tudnának foglalkoztatni, hiszen jelenleg a tanári kar tagjai helyettesítéssel, pluszmunkával foltozzák be a tanárhiány okozta lyukakat. Egy somogyi kistelepülésen már több mint egy esztendeje keresnek tanítókat és tanárokat, elsősorban angol, testnevelő, fizika, biológia és informatika szakos kollégát látnának szívesen a tantestületben. A pótlásukat itt is túlóráztatással és helyettesítéssel sikerül úgy-ahogy megoldani, bár az intézményvezető tart tőle, előbb-utóbb szabálytalannak minősítik, hogy akad olyan osztály, ahol az angolórát olyan magyar szakos tartja, akinek van nyelvvizsgája. Utóbbi, mármint hogy nem szaktanár tart egy bizonyos órát, nem egyedi a jelen közoktatásában, vannak olyan térségek, ahol lassan már kegyes csalásokkal sem tartható fenn a rendszer. A hátrányos helyzetű vidékek – Északkelet-Magyarország, Nógrád, Délkelet-Alföld, Dél-Dunántúl – kistelepüléseire nemhogy bizonyos szakokra, de egyáltalán nem lehet szakképzett pedagógust találni. Sőt, egyes megyeszékhelyeken is komoly problémát okoz a tanárhiány, Pécsett például akad olyan iskola, ahol gyakornokként foglalkoztatnak egy diplomát még nem szerzett, csak abszolutóriummal rendelkező pályakezdőt.

A burgenlandi rendőrség állítólag a lakossági panaszok miatt zárt le az autóforgalom elől 36 átkelőhelyet. Aztán meglepődtek, hogy más helyiek viszont használnák az utakat Magyarország felé.