FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után, szerda késő délután biztossá vált, hogy közös bizottsági módosító javaslat formájában kerül a parlament elé a törvénymódosítás, amely 2023-ig kitolja a túlszolgálat pénzbeli ellentételezésének lehetőségét az egyenruhások számára.
„A kormány és a Belügyminisztérium a magyar emberek biztonságát veszélyezteti azzal, hogy januártól eltörli a rendvédelmi szerveknél dolgozók túlórájának pénzben való megváltásának lehetőségét” – áll annak a törvényjavaslatnak az indoklásában, amelyet az MSZP-s Harangozó Tamás nyújtott be a parlamentnek, hogy továbbra is megadja a választás lehetőségét a rendőröknek és más egyenruhásoknak (katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, TEK és Nemzeti Védelmi Szolgálat): pénzt vagy szabadnapot kérnek a hivatalosan „túlszolgálatnak” nevezett túlóráikért.
Egy korábbi törvénymódosítás értelmében 2019. január 1-től ugyanis kizárólag szabadnap formájában váltható meg a túlszolgálat, vagyis pénzt nem adnak érte. Ez egyrészt komoly érvágást jelent az egyenruhásoknak, hiszen a fizetésük egy jelentős részét (esetenként az egyharmadát is) a túlórapénz tette ki, másrészt szinte lehetetlen helyzetbe hozza a rendőrséget: a túlórákat eddig is azért kellett elrendelni, mert nem volt elegendő ember (Balogh János országos rendőrfőkapitány szerint a jelenlegi állomány négyszeresére lenne szükség ahhoz, hogy ne legyenek túlórák).
Mindezek alapján előre látható, hogy nem fogják tudni kiadni a szabadnapokat, vagy ha mégis megpróbálják, nem lesz, aki dolgozzon (a büntetés-végrehajtásban például biztosan lefagy a rendszer, ha életbe lép az új szabály). Információink szerint már most tucatjával nyújtják be a leszerelési kérelmüket a rendőrök a túlórapénz elvonása miatt, vagyis még kevesebb ember lesz, akit a parancsnokok be tudnának osztani.
Harangozó Tamás nyár óta több alkalommal is foglalkozott az egyenruhások túlórapénzével, még szeptember elején benyújtotta a törvényjavaslatát – amellyel tartalmilag egyező szöveget adott be Demeter Márta, az LMP társelnöke is. Ez úgy módosítaná a jogszabályt, hogy az egyenruhást a túlszolgálatért „választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg”. A díjazás a szokásos bére alapján törtébe, kivéve vasárnap és ünnepnapon, amikor dupla bér járna a túlóráért. Ha a szabadidőt választja, azt „lehetőség szerint” 30 napon belül kellene kiadni, illetve ha ez veszélyeztetné a szolgálatellátást, akkor hat hónapon belül.
A képviselő a Népszavának azt mondta: Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke már az előző bizottsági ülésen azt mondta, hogy napolják el a javaslat tárgysorozatba vételéről szóló vitát, de azt szeretné, ha ez a probléma megoldódna. Most csütörtökön ismét napirendre kerülnek az ellenzéki javaslatok, és Kósa ígérete szerint a kormánypártiak vagy támogatják a Harangozó javaslatát, vagy tartalmilag azzal azonos, közös bizottsági javaslatot nyújtanak be. Ha ez megtörténik, a parlament várhatóan meg fogja szavazni a módosítást.
„Ez az ügy is azt mutatja, amiről évek óta beszélünk” – mondta a Népszavának Harangozó – „hogy a rendszer a jelenlegi létszámmal és fizetésekkel egyszerűen nem fenntartható.” A képviselő szerint Magyarország az egyetlen európai ország, ahol nincs szolgálati nyugdíj, vagyis nem biztosítanak olyan, kiszámítható életpályát az egyenruhásoknak, ami kompenzálja számukra a sok túlmunkát.
