„Olyan sokáig annyi pénzt adtunk egy csomó országnak, ami nem helyes. És amikor azt kérjük, hogy tartsák otthon a lakosságukat, képtelenek ezt megtenni” – hangoztatta Donald Trump. Előzőleg a texasi Houstonban egy kampánygyűlésen azzal vádolta – minden ténybeli alap nélkül – a demokratákat, hogy „illegális idegenek millióit bátorítják törvényeink és határaink megsértésére, nemzetünk elözönlésére”.
Az Egyesült Államokban november hatodikán tartják a két elnökválasztás közötti úgynevezett félidős választásokat, amelyek során az egyes államok és települések vezető tisztségviselőinek megválasztása mellett újraválasztják az egész szövetségi képviselőházat, valamint a szenátus egyharmadát. Jelenleg mind a két törvényhozási testületben csekély republikánus többség van, és a demokraták az erőviszonyok megfordításában reménykednek.
Az elnök arra a mintegy hétezer fős, de folyamatosan növekvő létszámú, főként hondurasi, részben pedig guatemalai, illetve salvadori emberekből álló migránskaravánra utalt, amely Mexikó területén keresztül tart az Egyesült Államok déli határa felé. Korántsem egyszerűen jólétre vágyó bevándorlókról van szó: az érintett országokban megdöbbentően rossz a közbiztonság, fegyveres bűnbandák terrorizálják a lakosságot, és a helyi hatóságok ezt képtelenek megfékezni.
Trump most közölte, hogy „el fogják vágni vagy lényegesen csökkentik” az említett három országnak eddig folyósított amerikai támogatásokat. Olyan Twitter-bejegyzést is tett, miszerint a mexikói rendőrség és hadsereg sajnálatos módon képtelen megállítani a karavánt. A menetben tartók között „bűnözők és ismeretlen közel-keletiek vegyültek el” – tette hozzá, anélkül, hogy ehhez az állításához bármilyen kézzel fogható bizonyítékot szolgáltatott volna. „Riasztottam a határőrséget és a haderőt, hogy ez nemzeti vészhelyzet. Meg kell változtatnunk a törvényeket” – olvasható az amerikai elnök egyik internetes bejegyzésében.
Az amerikai média szerint azonban nem világos, hogy az elnök által a Twitteren keresztül tett kijelentések tényleges politikai döntésekben is testet öltenek-e. A kormányzati intézmények részéről semmi olyan intézkedés bejelentése nem hangzott el, ami „nemzeti vészhelyzet” kezelésére utalna. A szövetségi hivatalok azt közölték, hogy nem kaptak semmilyen, ezzel kapcsolatos iránymutatást.
Jamie Davies, a Pentagon szóvivője szerint nem érkezett olyan utasítás, amely a határbiztonság csapatokkal való megerősítésére irányulna. James Mattis védelmi miniszter még áprilisban felhatalmazást adott arra, hogy a Nemzeti Gárda 4 ezer tagja nyújtson segítséget a belbiztonsági minisztériumnak a mexikói határ őrizetéhez. A felhatalmazás alapján mintegy 2100 főt vezényeltek a térségbe, és ezekkel a gárdistákkal a határ mentén fekvő államok kormányzói rendelkeznek. A létszám azóta sem változott – mondta Davies szóvivő.
Egy másik Pentagon-közlemény arról is beszámolt: változatlanul a tervek közt szerepel, hogy Peru és Kolumbia után Hondurasban is ki fog kötni a USNS Comfort amerikai kórházhajó, amely eddig az Ecuadorba érkezett venezuelai menekülteknek nyújtott egészségügyi ellátást, ezután pedig tovább hajózik a latin-amerikai partok mentén. A Comfort missziója azt tükrözi, hogy az Egyesült Államok tartósan elkötelezett az amerikai nemzetekkel való szolidaritás mellett – hangoztatta a védelmi tárca.
A washingtoni külügyminisztérium egyik illetékese azt közölte, hogy nem kaptak olyan felszólítást, ami a közép-amerikai országok segélyezését érintené. A segélyeket egyébként nem az elnök, hanem a Kongresszus, vagyis a törvényhozás ítéli oda. Ha a Fehér Ház változtatást szeretne a megszavazott programokban, ezt kérnie kell a Kongresszustól.
A három említett közép-amerikai ország a szeptember 30-án zárult költségvetési évben mintegy 500 millió dollárt kapott az Egyesült Államoktól a gazdaságfejlesztést, az oktatást, illetve a demokrácia és az emberi jogok érvényesítését szolgáló célokra. Az elnök bírálói kifejtik: ha csökkentenék az amerikai támogatást, az csak tovább növelné a nyomort és az erőszakot az érintett országokban.
