Az online kereskedelem a műtárgy piacra is betört, s ahogy más ágazatokban, itt is előfordul, hogy „selejtes” árut kap a vevő. Csakhogy míg egy ruházati, vagy elektronikai eszköz esetén a legrosszabb esetben is „csak” néhány tíz, esetleg százezer forint lehet a kár, egy keresett festőművész hamisított képén milliókat bukhat az óvatlan gyűjtő. Az online piac kihívásai közé tartozik, a biztonságos felület megteremtése. Nem titok, hogy ebben a speciális kereskedelmi szegmensben is történnek csalások, s a festmények olyan nagy értékű műtárgyak, amelyeknél különösen fontos a biztonság és a bizalom megteremtése. Az online-ra feltett képből roppant nehéz megállapítani egy kép eredetiségét.
Ezért is döntött úgy Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa és Szanitter Áron a Vatera tulajdonosa, hogy együtt lépnek fel a műtárgy hamisítás ellen. A Vatera forgalmának 20 százaléka antikvitás, illetve gyűjtemény kategória, s ebben szerepelnek a festmények is.
A galéria kezdetben 900 festményt kínál megvételre a Vatera egy külön felületén - jelentették be a minapi sajtótájékoztatón. A galéria web shop oldalára feltöltött kínálat valamennyi darabját művészettörténészek és becsüs szakértők vizsgálják meg és garanciával adja el az aukciósház. Az érdeklődő a kiválasztott képet a galériában veheti át. A Vaterán vételre felajánlott műveknél az eladó kérheti a Kieselbach galéria segítségét a festmény eredetiségének az igazolására. Így idejekorán kiderülhet, ha a kép hamisítvány.
Nem kötelező igénybe venni a galéria szolgáltatását, de ha olyan ismert festő képét tölti fel valaki a Vaterára, akinek az esetében előfordulhat a hamisítás kockázata, akkor a feltöltés során megjelenő adatlapon kötelező arról nyilatkoznia az eladónak, hogy a festményt bevizsgálták-e szakértők, vállal-e az eladó garanciát arra, hogy ha kiderül a képről, hogy hamis, visszafizeti a vételárat a vevőnek.
A hazai műkereskedelemben a galériáknak felajánlott művek 15-20 százalékáról derül ki, hogy hamisítványok. Olykor múzeumoknál, jelentős gyűjteményeknél is előfordul. Molnos Péter művészettörténész példaként említette, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeumban egy hagyatékban két, egyébként korabeli nívós hamis Aba-Novák Vilmos képet talált, amit azután le is vettek a falról.
A hamisítók természetesen az eladható festők képeit másolják – mondta Kieselbach Tamás. Mostanában például a sokáig 200-400 ezer forintért eladható Balázs János festmények ára alaposan emelkedett, s ez a hamisítók figyelmét is felkeltette, de ilyen művész Czene Béla is.
Óriási károkat okoz a magyar festészetnek és műkereskedelemnek, ha gyenge hamisítványokhoz kötik a nemzetközi piacokon a legnevesebb magyar festőművész nevét. Kieselbach példaként említette, hogy egy barátja fotókat küldött egy németországi Michelin csillagos étterem belsőről, és javasolta, ha arra jár, mindenképpen látogasson el oda, mert a falakon kizárólag magyar festők képei láthatók. Mint kiderült, a fotókon szereplő két tucat Kádár Béla és Scheiber Hugó festmény egytől egyig hamisítvány volt.
