Kedden délben a kormánypárti képviselők megszavazták a – formálisan ugyan Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke által benyújtott, de a kormány maximális támogatását élvező – törvényjavaslatot a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetéséről. Áder János köztársasági elnök nem hezitált sokat, még kedden aláírta a törvényt, amely meg is jelent a Magyar Közlönyben, szerdán tehát hatályba lép.
Ezzel ugyan – mint azt az érintett pénzintézetek vezetői is igyekeztek hangsúlyozni –, a lakáskassza intézménye nem szűnik meg, a konstrukció fő vonzerejének számító 30 százalékos, évi legföljebb 72 ezer forintos állami támogatás nélkül viszont már nem nagyon lesz értelme ilyen szerződéseket kötni. A helyzetet jól jellemzi, hogy a terméket kínáló 3 pénzintézet – a Fundamenta Lakáskassza, az OTP és az Erste lakástakarék-pénztárak – egyikénél sem lehet már cikkünk megjelenésekor olyan lakáskassza-szerződést kötni, amelyhez még jár az állami támogatás.
Bánki Erik azzal indokolta javaslatát, hogy a lakástakarék-pénztári rendszer nem támogatta kellő hatékonysággal a családok otthonteremtését, és az állami támogatásból akár szaunát vagy medencét is lehetett építeni, viszont extraprofitot termelt az azt működtető pénzintézeteknek. Cinikus megjegyzése szerint innentől kezdve azon múlik majd a lakás-takarékpénztári rendszer fennmaradása, hogy ott megfelelő képességű emberek dolgoznak-e. A parlamenti vitában a KDNP egyáltalán nem szólalt fel, és a fideszes politikusok is meglehetősen inaktívak voltak: a többség csupán a szavazásra érkezett meg. A kormánypárti politikusok fő üzenete ezzel együtt az volt: a lakáskasszát nem szüntetik meg, csak az állami támogatást, és az sem vész el, hiszen továbbra is otthonteremtésre fogják fordítani, például a családok otthonteremtési kedvezményén (csok) keresztül. Hogy pontosan miként, arról azonban továbbra sem derült ki semmi, és ilyen tárgyú javaslat sincs a parlament előtt.
Az ellenzék élesen támadta a módosítást, mondván: a támogatások elvételével megnehezítik a családok lakáshoz jutását. Több képviselő is felemlegette a Rogán Antal nevéhez köthető Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) programot: a törvényjavaslat mögött a „lakáslottó” konkurenciájának számító lakáskasszák eltakarítási szándékát látják meghúzódni. A NOK szintén 30 százalékos állami támogatásának megszüntetését valóban nem célozta a javaslat.
A Portfolio keddi öngondoskodási konferenciáján résztvevő pénzintézeti vezetők tételesen cáfolták a kormány lakástakarék-pénztári rendszerrel kapcsolatos vádjait. Tátrai Bernadett, a lakástakarék-piacon meghatározó szerepet játszó Fundamenta Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt: a lakástakarék-pénztárak működése soha ilyen hatékony nem volt Magyarországon, mint az idén. Az idei évben ugyan mintegy 60 milliárd forintos támogatást ad az állam a megtakarítóknak, a rendszer révén azonban mintegy 110 milliárd forint állami bevétel is keletkezik, vagyis az állam mindenképpen jól jár a jelenlegi feltételek mellett is. A Fundamenta befektetőinek pénze az utóbbi 3-5 év nyereségei ellenére sem térült meg, mivel a pénzintézet 10-12 évig vesztességes volt. A tulajdonosok eddig összesen mintegy 15 milliárd forintot vettek ki a Fundamentából, miközben évente 30 milliárd forint adót fizettek be a magyar államnak – sorolta Tátrai Bernadett, miért nem felelnek meg a valóságnak a kormány extraprofittal kapcsolatos vádaskodásai.
Tátrai Bernadett utalt arra is, hogy a takarékpénztári rendszer még élő 1,5 millió szerződése révén hosszú ideig segíti majd az építőipart. Szerinte a rendszer eddigi sikerét bizonyítja, hogy minden 1 forint állami támogatás 7 forint értéket generált a gazdaságnak. Megjegyezte: az állami támogatás megszüntetése új helyzetet idézett elő a piacon és mindenkit arra kényszerít, hogy átgondolja a helyzetet. Nem adjuk fel, a mostani lépés csak egy új kezdetet jelent - jelentette ki az elnök-vezérigazgató.
A Magyar Bankszövetség közleményben méltatta a lakástakarékok szerepét, és a szakmai egyeztetést sürgetve, mielőbb egy olyan új megtakarítási konstrukciót javasol kialakítani most megszüntetett forma helyett, amelyben az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhet hosszú távon.
