Az uniós országok EU-ügyi miniszterei keddi, luxemburgi ülésükön megállapodtak arról, hogy Magyarország írásban fog reagálni az Európai Parlament 7. cikk szerinti eljárást kezdeményező jelentésére. Az Európai Bizottság pedig egy tényszerű beszámolót fog készíteni a Magyarországgal szemben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokról.
Az EP állásfoglalásának szeptemberi elfogadása óta ez volt az első miniszteri szintű tanácskozás, amelynek hivatalos napirendjén szerepelt a Magyarország elleni eljárás, és amelyen a tárcavezetők a következő lépésekről egyeztettek.
Az ülésen a 7. cikkelyes eljárás formai lebonyolításáról volt szó, elsősorban arról, hogy a kezdeményező parlamentnek lehet-e bármilyen szerepe a folyamatban. Antonio Tajani EP-elnök hétfőn levélben kérte az EU28-aktól, hogy a procedúrába vonják be a képviselő-testületet. A kormányközi EU Tanács jogi szolgálatának véleménye szerint azonban az EP nem játszhat hivatalos szerepet a kizárólag az Tanácsában zajló 7. cikkelyes eljárásban.
Lapunknak nyilatkozó EU-diplomaták tájékoztatása szerint a vitában tíz tagállam tárcavezetője kért szót, és többségük szorgalmazta, hogy a parlamentet valamilyen formában mégiscsak vonják be a folyamatba. Döntés most nem született erről.
A Magyarország ellen elindított 7. cikkelyes eljárás legközelebb novemberben kerülhet az EU Tanács napirendjére. A keddi ülésen a résztvevők a lengyelországi helyzetről is tárgyaltak.
Megüzenték Brüsszelnek
Miközben az EU-ban Magyarországról van szó, itthon – habár hatása nincs – , a parlament megszavazta a „Sargentini-jelentés elleni” határozatot. A képviselők 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott javaslatot, amely hangsúlyozza: „Magyarország maga védi a határait, fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát". (A szocialisták, függetlenek és az LMP-sek nyomtak nemet, míg a Jobbikos politikusok tartózkodtak a kormánypárti igenekkel szemben.) A Sargentini-jelentés egyébként nem az ország, hanem a magyar kormány intézkedéseiről szól, egyetlen pontban foglalkozik a menekültüggyel, itt is a menekültek alapjogainak csorbítását kéri számon az Orbán-kabineten – egyébként a magánélethez való jog, az intézményesülő korrupció és a véleménynyilvánítás magyarországi szabadsága miatt aggódik. Fontos megjegyezni azt is, hogy az EP kétharmaddal fogadta el a jelentést, amelyet keresztény-konzervatív Néppárt sok képviselője is támogatott.
Kocsis Máté szerint a határozat az Országgyűlés 75 százalékának a támogatását élvezte, sőt "európai számítás szerint" - a tartózkodó szavazatok figyelembe vétele nélkül - ennél is többen, a Ház 83 százaléka támogatta. Azt ugyanakkor a Fidesz-frakcióvezetője már nem említette, hogy főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt a voksoláson. Kérdésünkre Havasi Bertalan a kormányfő sajtófőnöke azt mondta: „Orbán az Európai Parlamentben személyesen is megvédte Magyarországot. Az Országgyűlés keddi döntését támogatja, de más elfoglaltságok miatt nem tudott részt venni a tervezetthez képest csaknem egy órával későbbre csúszott szavazáson.”
