Fura dolgok tudnak ám történni a sámáni hatalom földjén. Múlt csütörtökön például a Figyelő gáláján Garancsi István Market Zrt.-jét választották az év vállalatának. Miért is ne tették volna, ha a kormányfő barátja minden állami megrendelést elnyer, amit csak akar, növekszik hát rendületlenül. Más kérdés, hogy az önzetlen ítészek már-már lehetetlen helyzetbe hozták a kormányfőt, aki a díjat kénytelen volt átadni, ha már korábban elvállalta, és mint a szájról olvasó Havasi Bertalan szóvivő közölte, Orbánnak fogalma sem volt az őt meccsekre luxus-reptető Garancsi elismeréséről.
Olyan is ritkán fordul elő, hogy egy pénzintézet elutasít egy ügyfelet, aki bankszámlát akar nyitni. Márpedig az OTP – hírlik: felső utasításra – kidobta a Jobbikból kivált Mi Hazánk Mozgalmat. (Más bankok követték.) Hogy miért, nem tudni, mert banktitok. Betűnyi közünk sincs a szélsőséges alakulathoz, de azért mégiscsak furcsa az eljárás, amit csak az indokolhatna, ha a banknak tudomása (gyanúja) volna pénzmosásról, terrorfinanszírozásról. Akkor köteles lenne feljelentést tenni, de nem tette. Mi meg balgán úgy gondoljuk, hogy a számlanyitás minden polgár vagy bíróság által bejegyzett (bejegyzés alatt álló), legálisan működő szervezet joga, sőt kötelezettsége. Már csak azért is, hogy ellenőrizhető legyen.
Beszélik, az OTP attól lett zord, hogy Toroczkai pártvezér korábban feljelentést akart tenni bennfentes kereskedelem miatt, mert szerinte a bankok eltitkolták a Budapesti Értéktőzsde 2004. októberi jelentését, amelyben 2014 végéig "megjósolta" a svájci frank árfolyamát. A prognózis bejött, a devizahiteleseket sújtó következmények ismertek.
Ki miről tudott, utasított-e itt-ott bárki bárkit is, vagy csak hunyorított egyet, nem tudjuk. Csak annyit látunk, hogy sámáni erők játékszerei lettünk mindannyian. Az óvatlan kormányfőtől az OTP-n át, egy ócska, pitiáner bosszú miatt bankfiókok között bolyongó – talán még precedensként szolgáló - pártig.
Ezek a demokrácia lesújtó állapotát lefestő uniós Sargentini-jelentés hétköznapjai.