Lebegteti a kormány, megmaradhat-e esetleg mégis jövőre a SZÉP-kártyán kívül más cafeteria-elem kedvezményes adózása is, illetve pontosan mikortól csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. A munkavállalói és a munkadói oldallal folytatott legutóbbi tanácskozáson a kormány képviselője legalábbis nem adott egyértelmű választ ezekre a kérdésekre, holott ezen ismeretek birtokában lehet csak konkrét számokkal készülni a novemberben kezdődő bértárgyalásokra.
A helyzet hasonló ahhoz, mint ahogyan a kormány az új lakások kedvezményes áfájáról kommunikált. Bár a jogszabály egyértelműen kimondta: az 5 százalékos kedvezményes kulcs 2019 végén megszűnik, az ingatlanpiacon a ködösítő kormányzati kommunikációnak köszönhetően élt egyfajta bizakodás – és egy abból következő bizonytalanság - a hosszabbítás iránt. Egészen a választások utánig, amikor is Varga Mihály pénzügyminiszter végre egyértelműen kijelentette: 2020-tól megszűnik a kedvezmény.
A cafeteria ügyében hasonló ködösítés zajlik: pár napja a kormányközeli Magyar Idők számolt be arról, hogy bizonyos béren kívüli juttatási elemek megtartásáról még tárgyalhat a kormány. Az adótörvények nyári módosítása ugyanakkor egyértelműen fogalmaz: jövőre a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) különböző „zsebeibe” adott juttatásokon kívül az összes többi cafeteria-elem eddigi kedvezményes adózása vagy adómentessége megszűnik. A szakszervezetek viszont azt szeretnék elérni, hogy az öngondoskodáshoz, a családhoz és a mobilitáshoz köthető juttatások adókedvezményei maradjanak meg. Ezzel kapcsolatos javaslatukra a nyári parlamenti szavazás előtt kedvező kormányzati reakciók érkeztek, háttérszámításokat ígértek. Varga Mihály pedig úgy nyilatkozott: a parlamenti vita során még módosulhat a kormányzati elképzelés. Nem módosult: a kormánypárti képviselők változtatás nélkül szavazták meg a cafeteria adókedvezményeinek jelentős szűkítését.
Mindez a munkavállalók csaknem felét érinti: a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy
2 millió
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb elemzése szerint a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások 88 százaléka nyújt dolgozóinak legalább egy cafeteria-elemet. A legelterjedtebb juttatási forma a helyi utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány: ezeket a cégek több mint fele adja.
A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy leginkább a nagyvállalatok és a külföldi tulajdonban lévő cégek biztosítanak dolgozóiknak cafeteriát, és ez a kör emelte a legnagyobb arányban az idén a juttatások összegét. Mindez azért fontos, mert a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben a béren kívüli juttatások versenyelőnyt jelenthetnek a munkaerőért folytatott harcban. Erre az előnyre tehát eddig is főként a nagyvállalatok tudtak szert tenni, az adókedvezmények megszüntetésével pedig ez még inkább így lesz. A cafeteria-termékeket kínáló Edenred Magyarország kutatása szerint a cégek kétharmada ugyanis a munkaerőhiány miatt az adókedvezmények megszüntetése ellenére is megtartja eddigi cafeteria rendszerét, és az adóváltozások okozta tehernövekedést is átvállalja. Ezt azonban a hazai kisvállalkozásoknak sokkal nehezebb lesz megtenni, hiszen már a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is komoly nehézségeket okozott ebben a szférában.
A cafeteria jövőjét illetően kevésbé bizakodó Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A következő egy-két évben még szerinte is megtartja a cégek többsége a béren kívüli juttatásokat, már csak azért is, mert a legtöbb helyen ezt kollektív szerződés rögzíti. Azt ugyanakkor kevésbé hiszi, hogy a cégek zöme átvállalná a növekvő terheket. Ha viszont a dolgozóknak a cafeteria adózási szempontból ugyanannyiba kerül majd, mint ha bért kapnának, akkor előbb utóbb bért fognak kérni, hiszen azt arra költhetik el, amire szeretnék. Ezzel viszont elvész a cafeteria társadalompolitikai célja: például a dolgozók egészségének megőrzésére, a nyugdíjcélú megtakarításokra, vagy a munkaerőpiaci mobilitásra való ösztönzés.
A szakszervezetek éppen ezért javasolták, hogy az öngondoskodást, a mobilitást ösztönző juttatások, illetve a családhoz köthető támogatások adókedvezménye maradjon meg. A javaslathoz a munkáltatók is csatlakoztak – mondta Kordás László, hozzátéve: kormány képviselője azonban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésén sem adott egyértelmű választ, se elutasító, se támogató nem volt az elképzeléssel kapcsolatban. A cafeteriával kapcsolatos nyitott kérdések tisztázása ugyanakkor szerinte elengedhetetlen a bértárgyalások megkezdéséhez, csakúgy, mint a szocho-csökkentés időpontjának egyértelművé tétele. A munkaadók a járulékcsökkentés révén visszamaradó összegekből fedeznék a béremelést, de a nyár elején elfogadott költségvetési és adócsomagban nincs nyoma a szocho-csökkenés pontos hatályba léptetésének. Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy csak 2019 második félévétől csökken a járulék. A két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében ugyanis akkor csökken a szocho 17,5 százalékra, ha 2018 egészére nézve megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg.
