A friss kormánynyilatkozatok alapján úgy tűnhet, az EMMI-nek eleve minden vágya az volt, hogy megemelhesse a szeretteiket otthon ápolók támogatását.
Novák Katalin, a tárca családügyekért felelős államtitkára szombati sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „a kormány a tartósan beteg gyermeküket, illetve hozzátartozójukat otthonukban ápolók munkájának megbecsülése jeléül” bruttó 100 ezer forintra növeli az ápolási díj felső határát, a juttatási formát pedig jövőtől gyermekek otthongondozási díjára (gyod) keresztelik át.
Vasárnap Novák már az M1-en ismertette, hogy a gyod-ra összesen 17 ezer család lesz jogosult, és a juttatás a gondozott gyermek életkorától függetlenül jár majd - közölte az MTI.
Az örömhírek közé talán nem passzolt, hogy saját érdemként bemutatott forrásemeléssel több dolog sem stimmel:
Nem az EMMI ötlete volt. Már fél éve küzdöttek ezért a családtagjaikat otthon ápoló civilek, és érdekvédelmi szervezeteik, de sokáig választ sem kaptak kéréseikre.
A bruttó 100 ezer forint csak a gyermekek gondozására vonatkozik, a más családtagokat ápoló civilek támogatása nem nő ennyivel. Aki például beteg szüleit gondozza, annak juttatása 2022-ig is maximum 80 ezer forintig emelkedhet.
A támogatás emelése nem jelent foglalkoztatási jogviszonyt, pedig az otthonápolók azt szeretnék, ha a 24 órás, szabadság nélküli elfoglaltságukat valóban munkaként kezelné a kormány.
A Lépjünk, hogy Léphessenek Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az a Hang májusban akciózott folyamatosan a megalázóan kevés - legfeljebb 52 800 forintos – otthonápolási díj emeléséért; aláírásokat gyűjtöttek, rendszeresen tüntettek a Kossuth téren. Törekvésüket minden ellenzéki párt támogatta, de a Fidesz-KDNP részéről sokáig visszhangtalan maradt a kezdeményezés.
A kormánypártról annyira lepattant az ügy, hogy augusztusban el sem jöttek az ellenzéki pártok által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésre, ahol egyebek mellett az otthonápolási díj növelése is téma lett volna. A Fidesz részéről arra hivatkozva hagyták ki az eseményt, hogy a kérdésben „már zajlanak az egyeztetések”. Ehhez képest október 11-ig kellett várni arra, hogy a kormány beadja a derekát, és engedve a növekvő társadalmi nyomásnak, tényleg emelje a támogatás összegét.
Hogy az általában csak erő és a tömeges felháborodás láttán kompromisszumra hajló Fidesz-kabinet engedett a kérésnek, annak több oka is lehet Népszavának nyilatkozó szakértő, Böcskei Balázs politikai elemző szerint.
Az IDEA Intézet vezetője úgy látja, azzal, hogy a civilek rendszeresen megjelentek a Kossuth téren, és különféle kampányokat indítottak, folyamatosan napirenden tartották az ügyet, amellyel csak azonosulni lehetett. – A kerekesszékben ülő gyermek, a mellette álló édesanya látványa és a megalázóan alacsony juttatás együtt képszerűvé és egyértelművé tette a tiltakozók igazát – vélekedett Böcskei.
Akciójukat segítette, hogy bár az ellenzéki pártok támogatásukról biztosították őket, a politikusok ezúttal megértették, jobb, ha távolságot tartanak. Így pártpolitikától mentes maradhatott az ügy. Szerepet játszhatott az is, hogy a kormány családbarátként minősíti magát, most hirdették meg a családok évét, s ez még kellemetlenebbé tette számára az ügyet. További érv lehetett az emelés mellett, hogy az otthonápolók küzdelme mögött széles körű társadalmi szolidaritás látszott kibontakozni, ami hosszabb távon kormányellenes attitűddé válhatott volna. Ráadásul – emelte ki Böcskei Balázs – a most megígért emelés relatív kevés pénzbe került, tehát nem is lett volna értelme politikai kockázatokat vállalni.
