A japán űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) Hayabusa-2 (japánul “Sólyom” vagy “Vándorsólyom”) űrszondája két robotszöcskét bocsátott a Ryugu (japánul “Sárkány Palotája”) földközeli kisbolygó felszínére, amelyen a két kicsi, henger alakú csokoládés dobozra hasonlító robotjármű szökdécseléssel tud mozogni, helyet változtatni és fotózza, tanulmányozza a kis aszteroida felszínét. A szöcskék a szonda MINERVA-II1 elnevezésű (MIcro Nano Experimental Robot Vehicle for Asteroid, the second generation) leszállóegységének egymástól független felszíni mozgásra képes robotjárművei - írta a Csillagászat.hu.
Most egy kicsit nagyobb, téglatest (cipősdoboz) alakú és a felszínen szökdécselni képes MASCOT (Mobile Asteroid Surface Scout) elnevezésű leszállóegység is sikeresen leszállt a Ryugu aszteroida felszínére. Míg a korábban landolt roverek energiaellátását napelemek biztosítják, addig a MASCOT leszállóegységét egyszer feltöltött akkumulátor látja el energiával, a tervek szerint mintegy 16 órán keresztül.
A Hayabusa-2 MASCOT leszállóegysége német-francia együttműködésben készült és japán űrszondán jutott el a Ryugu aszteroidához. A MASCOT egy széles látószögű kamerát, magnetométert, a kisbolygó felszíni hőmérsékletét mérő berendezést, valamint az ásványi és kémiai összetétel meghatározására szolgáló színképelemző mikroszkópot vitt magával.
A MINERVA-II1 szöcskéihez képest a MASCOT a kisbolygó egyenlítőjétől délre ért talajt. A kamerája már leszállás közben elkezdte a felvételek készítését a Ryugu aszteroida felszíni részleteiről. A MINERVA-II1 roverek és a MASCOT felszínhez közeli felvételein nagy tömbök, dombok is megfigyelhetők, amelyek komoly akadályt jelenthetnek a stabil felszínt érés szempontjából a szökdécselő robotok számára – tehát nagyon izgalmas kaland lesz a robotszöcskéknek a Ryugu aszteroida felszínén való helyváltoztatás, mozgás.
A MINERVA-II1 és MASCOT leszállóegységek leszállása és működése idején a rádiójelek a Földre a képekkel és az adatokkal mintegy 16 perc alatt érkeznek meg. A felszíni leszállóegységek és a Hayabusa-2 anyaszonda közötti viszonylag lassú az adatforgalom, egy-két nap is eltelhet, míg a felszíni képeket közre tudják adni.
