– Az előrejelzések szerint átrendeződhet a politikai térkép a jövő évi európai parlamenti választás után. Ön mire számít?
– A Brexiten kívül az lesz a legnagyobb változás, hogy megszűnik a két nagy frakció, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták dominanciája. Egyszerűen nem ők lesznek a legerősebbek, és ez nyilván sokakat fog sokként érni. Hozzászokhattunk ahhoz, hogy hosszú időn át az ő háttéralkuik döntötték el a legfontosabb kérdéseket, például, hogy ki legyen az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság elnöke. Ők ezt demokratikusnak mondták, de a rendszer nem működött transzparens módon. Ez remélhetőleg megszűnik majd, ha több frakciónak lesz beleszólása a döntésekbe. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának egyik vezetőjeként abban is bízom, hogy az általunk képviselt euro-realista nézetek erősödnek meg jövőre.
– Euro-realista? Vannak kifejezetten euroszkeptikus képviselők is az önök frakciójában.
– A valódi euroszkeptikusok azért nem nálunk ülnek, bár tény, hogy a brit konzervatív párt a tagpártunk és a képviselői Brexit-támogatók. Euro-realistán pedig azt értem, hogy nem értünk egyet az utóbbi évek tendenciájával, miszerint az uniós intézmények olyan politikát próbálnak ráerőltetni a tagállamokra, amely egyre több hatáskört von el az országoktól. Szerintünk Európát erős nemzeteknek, erős államoknak kell alkotniuk.
– A Fidesznek meggyengült a pozíciója az Európai Néppárton (EPP) belül, a kiszivárgott információk szerint pedig Orbán Viktor is reális lehetőségnek tartja, hogy távozniuk kell a pártcsaládból. Szeretné, ha a Fidesz esetleg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához csatlakozna?
– Ez szerintem nagyon is lehetséges forgatókönyv, bár a Fidesznek az az érdeke, hogy a Néppártban maradjon. Ez a pártszövetség ugyanis - még ha gyengülni is fog - valószínűleg megmarad a legnagyobb frakciónak az Európai Parlamentben. De nekem nagyon rokonszenvesek Orbán Viktor azon gondolatai, amelyek szerint vissza kell térnünk a valódi keresztény értékekhez, valamint hogy az európai kultúra alapját a judeo-keresztény eszmék jelentik. Csak az a kérdés, ezt mennyire gondolja komolyan. Egyelőre úgy tűnik, igen, de vannak azért kétséget ébresztő ügyek is.
– Tudna példát említeni?
– Olyan erős hatalom, mint amilyen Orbán úr kezében van gyakran csábít arra, hogy ezzel ne éljenek jól. Ezt szlovák képviselőként Robert Fico esetében testközelből láttam. Megjelennek a kormány közelében üzletemberek, akik valahogy mindig sokkal sikeresebben üzletelnek az állammal, mint mások, a kormány úgy gondolja, mindent jobban tud, mint az ellenzék, meg sem kell hallgatni őket – mi ezt itt végigéltük már Szlovákiában. Ez elég gyerekes magatartás és nem hiszem, hogy egy valódi demokrácia így működne. Ki kell mondani, hogy a magyar politikában vannak kifejezetten negatív tendenciák. De ettől függetlenül értékek harca folyik Európában, a kereszténység és a neoliberalizmus között, és ebből a szemszögből nagyra tartom Orbán Viktor erőfeszítéseit.
– Mit gondol a magyar kormánnyal szemben folyó európai uniós vizsgálatról és a Sargentini-jelentésről?
– Fenntartva az előbb tett kritikai megjegyzéseimet azt kell mondanom: nekünk kelet-európai tagállamoknak jogunk van úgy élni, ahogy mi szeretnénk. Az EU részéről néhány embernek ez nem tetszik, ezért folyik vizsgálat Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Most Románia van soron, vajon ki jöhet még?
– Szlovákia?
– Igen. Csakhogy ez nem segít abban, hogy barátság, egyetértés legyen az EU tagállamai között. Ez egy hatalmi játszma, amivel én nagyon nem értek egyet, így nem szavaztam meg sem a Magyarországgal, sem a Lengyelországgal foglalkozó vizsgálatok megindítását sem. A „demokratikus értékek védelme” csak ürügy.
– Ha a Fidesznek mennie kell a Néppártból, Orbán Viktor akár új frakciót is alakíthat. Erre mekkora esélye lesz ön szerint?
– Nem olyan könnyű egy frakciót megalakítani, mint amilyennek elsőre látszik. Szerintem okosabb ötlet lenne tőle, ha hozzánk csatlakozna.
