Ha csak a körúton sorjázó török éttermeket látná, azt hihetné a ma Budapestre érkező Recep Tayyip Erdogan, hogy Magyarországon jelentős török kisebbség él. Pedig a nagyjából 5,5 milliós török diaszpórából hazánk jó, ha háromezer embernek ad otthont, és közülük is több mint ezren diákok. Mivel Magyarország és Törökország a hidegháborúban az ellentétes szövetségi rendszerhez tartoztak, az 1960-as években mi kimaradtunk azokból a munkaerő-egyezményekből, amelyek több millió törököt vonzottak nyugatra. Ide a többség az 1990-es évektől kezdve, jellemzően egyetemi hallgatóként vagy vállalkozóként érkezett, a maradók közül a legtöbben a fővárosban, néhányan más nagyobb városokban telepedtek le. Hála azonban a minden sarkon ott illatozó kebabosoknak, a magyarországi törökség láthatósága sokkal nagyobb, mint az létszámukból következne.
– Pedig ezeknek az ételeknek nem sok közük van azokhoz, amiket otthon kapni lehet – mondta lapunknak Metin Aslan, hozzátéve, hogy szerinte a magyar és a török konyha nagyon hasonlít egymásra. A 28 éves fiatalember négy éve ugyancsak tanulni jött Magyarországra, aztán rabul ejtette a szívét az ország, no meg egy magyar lány is, aki azóta már a felesége. - Egyelőre eszünkben sincs hazamenni. Itt sokkal szabadabban és jobban élhet az ember. Isztambulban például a feleségem nappal nem ihatna meg egy sört az utcán. Ellenőrzés alatt áll a média és az internet is - panaszolja. Még akkor is maradnak, ha állítja, valami megváltozott 2014 óta: mostanában gyakran kap sanda pillantásokat, ha kiderül, hogy egy muszlim országból származik. Ez eddig legfeljebb kimerült néhány ellenséges szóban, de korábban mindenki barátságos volt. Aslan szerint a változás egyértelműen a kormány bevándorlás-politikájának köszönhető, amit egyébként elfogad, szerinte érthető, hogy a magyarok nem akarják elveszíteni a munkájukat a migránsok miatt.
Amit viszont azonnal meg kellett tapasztalnia, hogy a két nép mennyire másképpen látja a történelmet. – Mi úgy tanultuk, hogy nem voltunk erőszakosak, még a vallást sem erőszakoltuk rá az itt élőkre – idézi fel iskolai emlékeit Metin Aslan.
– Filmen láttam már az Egri csillagokat, és tetszett! – mondja lapunknak nevetve már Mehmet Inceoglu. Igaz, a történelemről ő is mást tanult. Szerinte 1848 előtt még Magyarországon is másképp látták a török hódoltságot, majd a szovjet uralom szintén átírta a történelemkönyveket. Korábban ugyanis a háborúk helyett sokkal hangsúlyosabb volt a jó kapcsolat, hogy a törökök hozták be például a fürdőt, a padlizsánt, a paprikát, a töltött káposztát. – A gimnáziumban mi azt tanultuk, hogy a magyarok a törökök európai rokonai. Történelmileg, de genetikailag is – magyarázza. Inceoglu a mai napig nem barátkozott meg még ezzel az eltéréssel, pedig már húsz éve él hazánkban. Ő is hallgatóként érkezett, később itt helyezkedett el, ma pedig munkája mellett az Európai Demokratikus Törökök Uniójának magyarországi elnöke. Ez a török kormánypárthoz köthető nemzetközi civil szervezet a török diaszpóra gondjainak megoldásában segít. És hogy milyen problémái vannak az itteni törököknek? – A legégetőbb gond az iskolahiány, a helyi törökségnek nincs hol tanulnia. De elég nehéz vízumot vagy tartózkodási engedélyt szerezni is – sorolja feladatait. Anélkül, hogy tudna honfitársa nyilatkozatáról, ő is arról panaszkodik, hogy a menekültválság kirobbanásáig semmi gondja nem volt külföldiként, de két éve úgy érzi, talán a bőre színe miatt másképpen néznek rá, amíg meg nem hallják, hogy török. – Az Európai Unió jobban tette volna, ha legalább a nőket, gyerekeket és időseket befogadja ideiglenesen – véli a migrációról, azzal ugyanakkor Mehmet Inceoglu is egyetért, hogy a határokat meg kell védeni.
A magyarországi török diaszpóra amúgy nem túl aktív politikailag, és inkább ellenzéki. A török statisztikák szerint az elnöki rendszer bevezetéséről is döntő tavaly áprilisi népszavazáson is csak 47,2 százalék jelent meg, és ők 74 százalékban nemmel szavaztak. Picivel még alacsonyabb is volt a választási kedv az idén júniusi parlamenti és elnökválasztáson, ezen 40,1 százalékkal legjobban a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) szerepelt. Őket követte a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) 22,3 százalékkal, míg 20,6 százalékkal a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) csak harmadik helyre futott be.
„Inkább meghúzzuk magunkat” – Erdogan bűnbakjai Magyarországon
Megkerestük azokat a törököket is, akik Magyarországon Fethullah Gülen követőinek vallják magukat, de ők névvel inkább nem akartak nyilatkozni. Mint elmondták, félnek, hogy esetleg bajba sodorják magukat, vagy otthon élő családtagjaikat. Előbbi miatt még kevésbé aggódnak, hiszen bíznak benne, hogy egy uniós államban nem eshet bajuk, ám Törökországban már könnyen utolérik szeretteiket. Márpedig elmondásuk szerint ott mostanában nem kell sok, hogy valakit őrizetbe vegyenek: elég bármilyen kapcsolat Gülennel, vagy egy feljelentés, melyek mindennapossá váltak. Több olyan ismerősük is van, aki több hónapra a rácsok mögé került, vagy elveszítette állását.
Egyébként a magyarországi Gülen-szimpatizánsok nincsenek sokan, nagyjából 15-20 családról van szó. Ők viszont már nincsenek igazán kapcsolatban a diaszpóra többi tagjával, a békesség érdekében a török közösséghez tartozó mecsetbe nem járnak, és a török éttermeket, piacot is kerülik. Azt tapasztalják, hogy a politika nem csak közéjük, de barátok, sőt családok közé is éket vert. Tettlegességig itt ugyan még nem fajult a dolog, de sértegetéseket, otromba káromkodásokat már kaptak. - Inkább meghúzzuk magunkat, nem akarunk szem előtt lenni, gondot okozni, teret adni a provokátoroknak - mondják. Ugyanakkor arról panaszkodnak, hogy néha így is nehézségekbe ütköznek. Nem mernek például hazautazni Törökországba, mert nem biztosak benne, hogy vissza is térhetnek.
Ők azt állítják, nekik és Fethullah Gülennek semmi köze nincs a két évvel ezelőtti, több mint 250 életet követelő puccskísérlethez. Személyes véleményük szerint számos gyanús körülmény bizonyítja, hogy az események inkább a tisztogatást, a török belső ellenségeinek leszámolását szolgálták, de hogy ezt akkor ki tervelhette ki, azt ők sem tudták. Úgy vélték azonban, hogy igazukat támasztja alá az is, hogy megfelelő bizonyíték hiányában a nyugati államok sem ismerik el terrorszervezetként a puccskísérlet végrehajtásával vádolt úgynevezett Fethullah Gülen Terrorszervezetet (FETÖ). Magyarország Ankara kérésére azt ígérte, hogy megvizsgálja a FETÖ-höz köthető intézményeket, de az itteni Gülen-szimpatizánsok azt mondják, náluk - legalábbis ebben az intézményben - nem járt semmilyen hatóság, pedig szívesen fogadnak mindenkit.
Bár egyetértettek, hogy az Európai Uniónak, így Magyarországnak is határozottabban ki kellene állnia az emberi jogokért Törökországban, abban semmi kivetnivalót nem láttak, hogy Recep Tayyip Erdogan Budapestre látogat. Sőt, a gazdasági, kulturális szálak erősítésének, Gül Baba türbéjének felújításának kifejezetten örültek.
