Hogy ki a magyar, azt én mondom meg – gondolhatta Orbán Viktor, amikor átadta a felújított Hagyományok Házát. És meg is mondta: „Az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz.”
Tényleg? Mert akkor kapásból ki van iktatva a magyarok közül az az 5-600 ezer ember, aki az elmúlt évtizedben Nyugatra távozott, hiszen nagy valószínűséggel az unokáik németek, angolok, svédek lesznek. Ezen az alapon utólag megvonhatjuk a magyarságot például Teller Edétől vagy Szent-Györgyi Alberttől is. És az orbáni definíció alapján ugyancsak nem magyar a Fidesz-kormány által Szent István Renddel kitüntetett író és nyelvész, Makkai Ádám sem, aki pár éve hazaköltözött Amerikából, de az unokái bizony amerikaiak. Részvétem.
Hogy mi van az uniós szerződésben, azt pedig én mondom meg – ezt a nótát viszont Szájer József, a Fidesz európai képviselője fújta a Mandiner portálnak adott interjújában a Sargentini-jelentés kapcsán. „Az Unió legfontosabb dokumentuma, a szerződés a hetes cikkben azt mondja, hogy a jogállamisági eljárásban speciális szavazási rend van. (…) A hetes cikk szerinti speciális szavazás esetén a leadott szavazatok kétharmada szükséges, és a tartózkodást, mivel az is leadott szavazat, szintén bele kell számítani” – állapítja meg Szájer.
Csakhogy a hetes cikkben egyáltalán nem történik említés speciális szavazási rendről, ahol pedig igen (a 354. cikkben), ott csak annyi a speciális, hogy a jogállami eljárásban érintett tagállam képviselője nem vehet részt az Európai Tanács szavazásában. Ez a cikkely egyébként kitér az európai parlamenti szavazásra is, kimondva, hogy ott a leadott szavazatok kétharmadával születhet döntés, ám az nincs benne, hogy a tartózkodás is leadott szavazatnak minősül. Ahhoz képest, hogy Szájer jogász, és több nyelven is tud olvasni, nem talált, nem süllyedt.
Érdekes módon Szijjártó Péter külügyminiszter sem tud olvasni. Az M1-nek azt mondta, az ENSZ migrációs deklarációjának tervezetében az a „hazug állítás” szerepel, hogy a „migráció alapvető emberi jog”, és hogy annál "jobb sose történt az emberiséggel.”
Mondani sem kell, hogy ilyen mondatok nincsenek az ENSZ migrációról szóló állásfoglalás-tervezetében, csupán annyi, hogy „a menekülteket és a migránsokat egyaránt megilletik az egyetemes emberi jogok (...). Ugyanakkor közülük csakis a menekültek jogosultak különleges nemzetközi védelemre, amit nemzetközi jogi egyezmények szabályoznak.” Nem csoda, hogy Szijjártó elborzadt ettől és New Yorkból egészen hazáig szaladt.
Itthon pedig végre olyasmit olvashatott, ami melengette a szívét. Az Origo portálon Kovács András azt írta, hogy a 2015-ös menekültválság óta Németországban „a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma jelentősen nőtt.”
Hát akkor nézzük. 2017-ben a külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma Németországban az előző évhez viszonyítva 2,7 százalékkal csökkent, mint ahogy az összes elkövető között is visszaesett a külföldiek aránya. 2014-ben, a menekültválság előtti évben 6 millió 82 ezer bűnesetet regisztráltak Németországban, 2017-ben viszont 5 millió 761 ezret. Van még kérdés? Vagy csak válasz van?