Az európai átlag duplájával nőtt a magyar lakások ára: míg az unióban átlagosan 4,3 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az idei év második negyedévében, addig a magyar piacon 10,4 százalékos volt az áremelkedés. Ezzel Magyarország az élbolyban szerepel: az Eurostat adatai szerint ugyanis Magyarországon kívül csak 3 országban, Szlovéniában (13,4 százalék), Írországban (12,6 százalék) és Portugáliában (11,2 százalék) volt kétszámjegyű a drágulás.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a legfrissebb adatok kapcsán emlékeztetett: hazánk 2016-ban első helyezett volt a lakásárak emelkedését vizsgáló rangsorban, és azóta is rendre a legjelentősebb drágulást mutató piacok között szerepel. Ez szerinte annak is köszönhető, hogy az elmúlt években a lakáshitelek kamata történelmi mélypontra csökkent, vagyis ennél jobb feltételekkel korábban nem lehetett lakáshitelhez jutni. Az olcsó hitelek pedig élénken tartották a hazai lakáspiacot.
A szakértő rámutatott arra is: hazánkban nemzetközi összevetésben is magas a lakástulajdonnal rendelkező háztartások aránya. Ezzel együtt tavaly minden huszadik lakást külföldi vette meg, a legfelkapottabb területeken még több a külföldi vásárló. Budapesten minden tizedik vevő volt külföldi, a belvárosban minden harmadik.
Ezek a befektetői célú vásárlások pedig jócskán felhajtják az árakat. Az újlakások ára még nagyobb mértékben, csaknem 12 százalékkal emelkedett az idei év második negyedévében. Balogh László úgy látja: az új lakások áremelkedése az erős kereslet és a munkaerőhiány okozta költségnövekedés mellett azzal is magyarázható, hogy a piac alkalmazkodni kezdett a 2019 végén megszűnő kedvezményes áfa utáni helyzethez. Az újlakások jelenleg 5 százalékos áfája 2020-tól 27 százalékra nő, de a folyamatos drágulás miatt így nem egyik napról a másikra ugranak majd 20 százalékot az árak.
Ami pedig a használt lakások piacát illeti: a drágulás hátterében továbbra is a nagyvárosokban látható áremelkedés áll. A fővárosi házak és lakások kínálati ára október elején 24 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. a megyei jogú városokban 18 százalékos, a többi városban pedig 23 százalékos volt az éves árnövekedés. A községekben jóval mérsékeltebb, 12 százalékos drágulás volt megfigyelhető a kínálati piacon. A jelentős áremelkedésben szerepet játszott, hogy az októbertől életbe lépett lakáshitel-piaci szigorítások miatt sokan előre hozták a vásárlást, ez pedig extra keresletet generált a piacon.
Az országon belüli különbségek továbbra is igen jelentősek - fogalmazott Balogh László. Míg Budapesten több mint 600 ezer forint volt az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára október elején, addig Salgótarjánban ugyanez a mutató 131 ezer forintnál, Békéscsabán pedig 202 ezer forintnál járt. Ezzel szemben Debrecenben 380 ezer, Győrben pedig 372 ezer forintért kínáltak átlagosan egy négyzetméternyi használt lakást.
Az ingatlan.com rövid távú előrejelzése szerint az év második felében és jövőre is élénk maradhat a használt lakások piaca, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is magasabbak lesznek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az új lakások esetében a vevők közötti verseny és a lakásépítési áfa megszűnése miatt az áremelkedés a következő egy-két évben folytatódhat.
