Ukrajnának nincs jogalapja a beregszászi magyar konzul kiutasítására, ezért Magyarország az ilyen cselekedetekre a viszonosság elvén alapuló választ fog adni - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytatott megbeszéléseit követően, más témába tartott sajtóértekezleten.
Szijjártó Péter ukrán kollégájának, Pavlo Klimkinnek a szerdai bejelentésére reagált, miszerint a kijevi külügyminisztérium csütörtökön diplomáciai jegyzékben tájékoztatja Magyarországot arról, hogy a beregszászi magyar konzulnak el kell hagynia Ukrajnát. Az intézkedés hátterében az áll, hogy a konzul magyar útleveleket adott át a kárpátaljai magyar kisebbség egyes tagjainak.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a beregszászi magyar konzul nem követett el semmilyen szabályellenes cselekedetet, tevékenysége nem sértette sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogot. Mint hangsúlyozta, Magyarország ukrajnai diplomáciai képviseletein minden ügyet törvényesen intéznek, és ezért nem látja indokoltnak a beregszászi konzul visszahívását.
Szijjártó és delegációja egy energetikai fórum keretében találkozott Szergej Lavrovval, a megbeszélésen pedig vélhetően az orosz földgázszállítmányok és Paks2 helyzetéről tárgyaltak. A találkozó előtt a magyar külügyminiszter a magyar energiamixről beszélt, amiben meghatározó szerepet fog játszani a nukláris energia. Tegyük hozzá, Magyarország áramtermelésének felét jelenleg is a paksi atomerőmű biztosítja.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy az energiabiztonság szempontjából Magyarország három projektben érdekelt: a Török Áramlat második csővezetékének megépítésében, amelyen át 2021-re már gáz érkezhet Magyarországra, továbbá költséghatékonyság esetén a horvátországi cseppfolyós földgáz fogadására képes terminál jövőbeni megépítésében, valamint a romániai fekete-tengeri gáz perspektivikus kitermelésben.
