migráció;

- Marokkó nem akar EU-s menekülttáborokat

A szóba jöhető észak-afrikai államok egyike sem mutat különösebb hajlandóságot az együttműködésre, pedig jelentős anyagi segítséget kapnának.

Marokkó nincs felkészülve arra, hogy területén átmeneti menekülttáborokat üzemeltessen, jelentette be tegnap Nasszer Bourita marokkói külügyminiszter egy, a német Die Weltnek adott interjújában. A tárcavezető azon elképzelés kapcsán beszélt a kérdésről, miszerint Marokkó is egyike lehetne azon észak-afrikai országoknak, amely engedélyezi olyan, az Európai Unió által anyagilag támogatott menekültközpontok létrehozását, amelyekben az Európai Uniótól menekültstátust igénylők helyeznék el kéréseik elbírálásának idejére.

„Marokkó általában ellenez mindenféle menekültközpontot. Ez migrációs politikánk lényeges eleme, ez a mi szuverén nemzeti álláspontunk”, szögezte le a marokkói diplomácia vezetője.

Álláspontja azért lényeges, mert ez Európai Unión elhatalmasodó menekültválság vitában egyre gyakrabban és egyre hangsúlyosabban merül fel minden tagállam által elfogadható lehetséges megoldásként az észak-afrikai országokban létrehozandó, az Unió által fenntartott és kontrollált, de a befogadó állam hatóságai által üzemeltetett központok kérdése. Csakhogy a szóba jöhető államok – Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom és Marokkó – egyike sem mutat különösebb hajlandóságot az ez irányú együttműködésre a nyilvánvaló anyagi segítség dacára sem. Az uniós elképzelések szerint ezen tranzitközpontok valamelyikébe szállítanák vissza a Földközi-tengerből, uniós segélyhajók által kimentett menekülteket, akik többsége ezen a nyáron az Aquarius fedélzetén sínylődtek többször hetekig, miután először az olasz kormány, majd sorra más államok is megtagadták a kikötési engedélyt a segélyhajótól. 

Az EU és Ankara között megkötött ilyen irányú megállapodás működik, ezen uniós pénzből fenntartott  törökországi menekülttáboroknak köszönhetően fékeződött meg a 2015-ben tetőződött dél-kelet irányú szárazföldi migráció. 

Az a furcsa helyzet állt elő Strasbourgban, hogy az európai törvényhozás egy olyan tagállam demokráciadeficitjéről vitázott, amely rövidesen átveszi az Európai Unió soros elnökségét. 2019. január elsejétől Románia tölti be a tisztséget.