Már-már követhetetlenné vált az a diplomáciai szópárbaj Magyarország és Ukrajna között, valamint annak ukrajnai következményei, amely egy szeptember 20-án, egy szélsőséges ukrán portálon közzétett video indított el. Ekkor az Ukrinform ukrán állami hírügynökség egy olyan rejtett kamerával készült videofelvételt tett közzé, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgársági esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson, a konzul pedig arra buzdítja az új állampolgárokat, hogy az ukrán határon az ukrán, a magyaron pedig a magyar útlevelet mutassák fel. Azóta elszabadult a pokol.
Pavlo Klimkin külügyminiszter kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, egyben a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt. A beregszászi magyar konzul kiutasítását is kilátásba helyezte. Magyar kollégája, Szijjártó Péter leszögezte, ebben az esetben Magyarország azonos válaszlépést foganatosít. A magyar diplomácia vezetője szerint, a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatos eljárás teljes mértékben összhangban van a nemzetközi joggal.
Hogy ez mennyire van így, vitás kérdés, ugyanis az ukrán törvények nem egyértelműek ebben a vonatkozásban.
Kijev mára belebonyolódott a nyilatkozatdömpingbe. Múlt hét csütörtökön Jurij Lucenko főügyész jelentette be, hogy az SZBU bűnügyi nyomozást indított a kárpátaljai lakosoknak kiadott magyar útlevelek ügyében, és akinél idegen útlevelet találnak, attól megvonják az ukrán állampolgárságot. A nyomozás tényét pénteken a kárpátaljai megyei ügyészség is megerősítette. Az ügyészségi közlemény szerint ukrán állampolgárok Ukrajna „szuverenitása és területi integritása elleni cselekményt követtek el”, a nyomozást az SZBU folytatja le. A főügyész értelmezése szerint a kettős állampolgárság Ukrajnában bűncselekmény, s mint ilyen, felelősségre vonást von maga után. Az SZBU sajtótitkára Alena Hitlyanszka viszont azt állította sajtótájékoztatón, hogy a kettős állampolgárságért csak az államtitokhoz hozzáférő állampolgárokat büntethetik.
A két ország kapcsolatában ugyan tavaly szeptember óta, az ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő módosítása miatt „áll a bál”, ám a diplomaták kölcsönös kiutasításának rémképe mindeddig nem került napirendre. Ez még nem jelentene világvégét az államközi kapcsolatokban, csakhogy a magyar-ukrán viszony minden rezdülése a Kárpátalján élő egyre fogyó, mára mintegy 120 ezerre csökkent magyar kisebbségen csapódik le, hiszen ők váltak a kijevi hatalom szemében nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezővé, ellenük vizsgálódik a titkosszolgálat, ők a mesterségesen gerjesztett a nacionalista gyűlölködés célpontjai, ők lettek az ország integritását féltő nacionalista kórus számára a szeparatista veszély megtestesítői.
Kőszeghy Elemér, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője a Népszavának elmondta, ismeretei szerint az SZBU hivatalosan nem nyomoz, „de nagyon figyel”. Úgy érzékeli, hogy „Kárpátalján lakossági szinten nincs magyarellenes hangulat, sőt a magánbeszélgetésekből és az internetes kommentekből ítélve inkább velünk szolidárisak kettős állampolgárság ügyben. Az oktatási törvénnyel kapcsolatban már nem ilyen egyértelmű a hozzáállás. Viszont országos szinten olyan körökben, amelyek még soha nem is láttak élő magyart, kezdenek beérni a magyarellenesség gyümölcsei”.
Arra a kérdésünkre, hogy van-e hasonló jelenség - nagypolitikai, média és lakossági szinten - a románok irányába, akik ugyancsak tiltakoznak a tanügyi törvény ellen, a kárpátaljai újságíró elmondta, most valamiért csak a magyarok az érdekesek. Véleménye szerint azért, mert Kijev feltehetően nem akar újabb frontot nyitni, „az orosz az ugyebár orosz, a román meg visszafogottabb”.
Ukrajnának a jogfosztó oktatási törvény miatt ugyanis nem csak Magyarországgal van vitája, ugyanúgy nem tetszik az a román, bolgár, lengyel kormányoknak sem, de diplomáciai háborúvá csak Magyarországgal fajult a kérdés, miután a törvényre válaszként Budapest bejelentette, mindaddig blokkolja Ukrajna NATO- és uniós csatlakozási törekvéseit, míg Kijev nem módosítja a jogszabályt.
Ám egyelőre sem Budapest bojkottja, sem Bukarest ennél sokkal diplomatikusabb tiltakozása nem hozott megoldást, és az is egyértelművé vált, hogy nemzetközi nyomás nélkül esélytelen minden próbálkozás. Nemzetközi nyomásgyakorlást a kérdésben pedig csak egy, a nemzetközi porondon „tekintélyes anyaország”, nem pedig egy egyre inkább elszigetelődő Magyarország érhet el. Vagy pedig az érintett szomszédos országok közös akciója, amire egyelőre semmi sem utal, a magyar diplomácia egyedül vívja színpadias szélmalomharcát, szembemenve ezzel mindazon nemzetközi struktúrák törekvéseinek, amelynek maga is részese - az Európai Unió és a NATO -, de az Egyesült Államokéval is, és azt az ország számára egyáltalán nem kedvező látszatot tartja fenn, hogy Moszkva kártyáiból játszik.
Október 3-4-én rendezik meg a NATO védelmi miniszteri szintű ülését, ahol ezúttal sem kerül sor az Ukrajna–NATO Bizottság találkozóra Magyarország vétója miatt.
