Megnyugtató, hogy a magyar országgyűlés elnöke szerint olyan politikusokra van szükség, akik nyíltan beszélnek, s tiszteletben tartják a polgárokat.
Mélységesen egyet lehet érteni a magyar miniszterelnökkel is, aki szerint "mi nem mondunk senkiről rosszat, mi nem szapulunk, mi fölöslegesen nem kritizálunk senkit". Csak azért, mert - sajnálatosan - napjainkban is előfordul, hogy magas állású vezetők olyan megfogalmazásokat engednek meg maguknak, amelyek ellentétesek az idézett alaptételekkel.
A héten megtudhattuk például, hogy az európai - és benne nyilvánvalóan a magyar - baloldal aberráltnak tekinthető. Továbbá szembesülhettünk azzal is, hogy az Európai Parlamentben ülő képviselők többsége kommunista. S ha ez nem lenne elég baj, egy részük "gyakorló elmebeteg". A zöldek csak kívülről azok, belülről vörösök. Végül olyanok is vannak ott, akik semmiben sem hisznek, és semmit sem gondolnak.
Mindezek a jellemzések ugyancsak Kövér Lászlótól származnak. S nem valamely heves vita közepette, indulatból mondta őket, hanem egy kellemes stúdió-beszélgetésben (Echo TV: Bayer-show), valamint a lengyel házelnökkel tartott sajtótájékoztatón. Nem csupán a bevezetőben említett magatartási szabályokkal éles az ellentét, hanem Orbán Viktor és régi barátja, harcostársa között is. A miniszterelnök mindig disztingváltan fogalmaz, ugyanez viszont nem mondható el a házelnökről.
A jó rendőr-rossz rendőr munkamegosztás azonban csak álca. Mindketten ugyanazt akarják. Mi senkinek nem akarjuk megmondani, mit csináljon - mondja Orbán. Dehogynem. Pontosan erről van szó. Csak az a jó, amit ők, a harmadszor is kétharmaddal kormányzók tesznek és állítanak. Övék a hatalom, jogot formálnak mindenre. Aki pedig nem kíván igazodni, az nézze meg magát. Európa is. Tiszteletet várnak, de nem adnak.
Ennyit az európai normákról.