„A nagykövet és a munkatársak megfelelő hely - és személy ismerettel rendelkeznek, a nagykövetség napi munkáját szigorú biztonsági rendszabályok és utasítások alapján végzi” - válaszolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtóosztálya lapunk érdeklődésére, hogy biztonságban vannak-e a magyar nagykövetség dolgozói Líbiában.
Az aggodalmat az indokolta, hogy augusztus vége óta újra fellángoltak a harcok Tripoliban: az elmúlt hetekben óvatos becslések szerint is legalább 115-en vesztették életüket, mindennapos a bombázás és lövöldözés. Egy helyi forrásunk egyenesen arról számolt be, hogy a háború most szinte rosszabb, mint 2011-ben, Moamer Kadhafi líbiai diktátor bukása, a NATO-beavatkozás idején volt. A nemzetközileg elismert kormány már az ENSZ-hez is fordult beavatkozást sürgetve, bár a legújabb hírek szerint végül átmenetileg sikerült békét kötnie a szemben álló feleknek.
Lapunk telefonon és e-mailben is próbálta elérni a tripoli magyar nagykövetséget, sajnos sikertelenül. A KKM tájékoztatása szerint a magyar külképviseletet tavaly november 22-én nyitottuk újra, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint azért, hogy ezzel is segítsük a migráció megfékezését. A lépés nem veszélytelen, hiszen korábban számos nyugati ország képviseletét támadás érte, emlékezetes például, hogy 2012-ben Bengáziban az amerikai nagykövettel is végeztek. A magyar missziót egy tapasztalt diplomata, Márton Béla vezeti, aki már a háború kirobbanásának idején is Tripoliban szolgált, a végsőkig kitartva, az egyik utolsó kapocsként az Európai Unió és Líbia között. Nevéhez fűződik például, hogy 2011-ben sikerült elérnie négy letartóztatott nyugati újságíró szabadon bocsátását. Másrészt kritika is érte, amiért „nagyrészt felfegyverzett rablóbandákként” írta le a Kadhafi ellen küzdő lázadókat.
Arról eddig nem sok hír érkezett, hogy a diplomata eddig mire ment a háború dúlta országban. Idén januárban a HVG szúrta ki, hogy a líbiai sajtó arról cikkezett, egy együttműködés keretében líbiai páciensek érkezhetnek magyar kórházakba, illetve magyar orvosok mehetnek ki, valamint az egészségügyi miniszter budapesti látogatásáról is szó esett. Annak azonban egyelőre nincs nyoma, hogy ebből bármi megvalósult volna. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a háborús évek után a kereskedelem kezd megélénkülni, de még így is elenyésző, 2017-ben a behozatal a 7 milliárd forintot, a kivitel a 3 milliárd forintot is alig érte el.
Líbiában becslések szerint 800 ezer migráns él, jelentős részük Európába tartana. Az Európai Unió a líbiai parti őrség megerősítésével, az embercsempészek elleni harccal, a stabilitás megteremtésével igyekszik megfékezni őket – a magyar nagykövetség ebben is segíthet.
