Továbbra is van tér a hazai ingatlanpiac bővülésére – állítja a Duna House. Az ingatlanközvetítő cég ezt többek között arra alapozza, hogy – bár az elmúlt évek gyors ütemű ingatlanár-emelkedése drasztikusnak tűnhet - a reálértéken mért ingatlanárak még csak most haladják meg a tíz évvel ezelőtti értékeket. A lakáshitelek elérhetősége és a bérek emelkedése pedig erős mozgatórugója lehet a további növekedésnek.
Az adás-vételek nagyobb része ráadásul még mindig készpénzes vásárlás, a vevők kevesebb mint fele igényel hitelt. A Duna House Hitelcentrumának adatai alapján 10 ügyfél közül mindössze 3-4 vett fel kölcsönt a lakásvásárláshoz. Az ingatlanközvetítő cég tapasztalatai összhangban állnak az MNB adataival, amelyek szerint a lakáspiaci tranzakciók mindössze 45 százalékához kapcsolódik hitelfelvétel. Ez az előző évi adatokhoz képest 6 százalékpontos növekedést jelent.
A lakásárak emelkedésével párhuzamosan az elmúlt években nőtt ugyan a hitelből vásárlók aránya, a Duna House-nál azonban még mindig csak az ügyletek 30-40 százalékánál kérnek jelzáloghiteles segítséget az ügyfelek – summázta a tapasztalatokat Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Szerinte mindez a hálózatukban megjelenő magasabb arányú befektetői ügyletekkel magyarázható.
A legjobb befektetésnek ma ugyanis továbbra is a kiadási célú ingatlanvásárlás tűnik: a bérleti díjak folyamatosan emelkednek, így még az egyre növekvő ingatlanárak mellett is szép hozamra lehet szert tenni. A banki lekötésekre viszont csupán néhány tized százalékos kamatokat adnak a pénzintézetek, ezért megtakarításaikat egyre kevesebben kötik le bankszámlájukon, és szintén egyre kevesebben teszik be a pénzüket egyáltalán bankszámlákra.
Mint megírtuk: már több mint 4700 milliárd forintnyi készpénz van a lakosságnál, miközben 2010-ben még csupán 1700 milliárd forintra rúgott az összeg. A bankokban lekötetlenül, folyószámlán tartott megtakarítás szintén csúcsokat döntöget: több mint 5500 milliárd forint hever így parlagon. Ez a lakossági folyószámlákon lévő összeg kétharmadát jelenti, miközben a Fidesz kormányzásának kezdetén – hasonló összegű megtakarításoknál – épp fordított volt az arány. Igaz, akkor még érdemes volt lekötni: 8 éve a lekötött betétek átlagkamata 4,45 százalék volt.
A készpénzes vásárlások valószínűleg továbbra sem fognak eltűnni az ingatlanpiacról, az októberben szigorodó adósságfék szabály ugyanis a hitelállomány növekedését várhatóan lassítja majd. Az október 1-jétől életbe lépő új szabályozás lényege, hogy minél hosszabb távra fixálja valaki a hitele kamatait, annál nagyobb arányban tudja jövedelmét a hitel törlesztőrészleteivel megterhelni, magyarán annál több hitelt vehet fel. Az ilyen kölcsönök viszont némiképp drágábbak, mint a változó kamatozású hitelek, hiszen a kockázatokat a bankok is beárazzák. A szakértők mégis ezt ajánlják, a fix kamatozású hitelek ugyanis hosszú távon egy biztonságosabb hitelkonstrukciót jelentenek a lakásvásárlók számára.
