A Rachmaninov-fesztivál eseményei szeptember végén, október elején Debrecenben és Budapesten zajlanak; fotókiállítás, előadás és természetesen koncertek mutatják be a zongorista-komponista személyét, művészetét. Szabó Marcellt arról kérdeztük először, hogy miért Rachmaninovot választotta, hiszen az orosz zenét az olyan nevek, mint Csajkovszkij, Muszorgszkij talán jobban fémjelzik. Az okok között elsősorban az szerepelt, hogy idén ünnepeljük Rachmaninov születésének 145., halálának 75. évfordulóját. Másrészt a zongorista tizenhat éves kora óta megszállottja a zeneszerző művészetének, így régi vágya teljesült azzal, hogy ez a fesztivál létrejött. Jó alkalom ez arra, hogy ne csak a zongoraművek komponistáját, hanem a kamaradarabok, szimfonikus művek, dalok, egyházi kórusművek alkotóját is megismertesse a nagyközönséggel.
Rachmaninov a Lisztet követő nemzedék egyik meghatározó zongoristája volt, és mivel hatalmas keze volt, olyan technikai nehézségű műveket tudott zongorára írni, amelyekkel a művészek nehezen küzdenek meg. Ugyanakkor fő hivatásának a zeneszerzést tekintette, a szólista karriert a megélhetés miatt választotta. Bár komponistaként csak lassan érett be, és ért el sikereket, Csajkovszkij már akkor nagyon értékelte és biztatta, amikor a konzervatóriumban tanult. Első szimfóniájának azonban annyira nem volt sikere, hogy egy hipnotizőrnek kellett kezelnie, aki teljes életmód változtatási tanácsokat is adott neki. Eredménnyel, hiszen ezután megírta a Második zongoraversenyt, a Csellószonátát és a két zongorás szvitet, ezekben már egy kirobbanó tehetségű alkotó mutatkozik meg.
Az 1917-es forradalom egy svédországi koncertturné közben érte, és Rachmaninov, aki magát a legoroszabb orosz zeneszerzőnek tartotta, életének hátralévő részét ezután külföldön, Amerikában kellett, hogy leélje. Az emiatt érzett fájdalom, melankolikus érzés tükröződik is alkotásaiban, fejtette ki a fesztivál művészeti vezetője. Zenéjét tán ezért is gyakran érzelgősnek, felszínesnek bélyegzik, ugyanakkor sok megkérdőjelezhetetlen kvalitású művész tett sokat azért, hogy értékén megszólaljon, vetjük fel. A nem túl jó megítélésnek az is oka lehet, hogy stílusát sokan utánozták, de mivel annak csak a külsődleges vonásait vették át, leegyszerűsítve harmóniáit, ez negatívan hatott vissza rá, de aki odafigyel egy műveire, megbizonyosodhat róla, hogy szó sincs erről, komolytalanok a zeneszerzőt lekicsinylő állítások. A fesztivál hangversenyei, amelyek között lesz kamarazenekari maraton, zongoraest, dalest, templomi kóruskoncert is azt fogják bizonyítani, fejtette ki Szabó Marcell.
