Az austini Texasi Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a glifozát hatóanyagú gyomirtónak kitett méhek elveszítik hasznos bélbaktériumaik egy részét és érzékenyebbek lesznek a káros baktériumok okozta fertőzésekre - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerint ez bizonyítja, hogy a glifozát világszerte szerepet játszik a méhek pusztulásában
Mivel a glifozát egy növényekben és mikroorganizmusokban található enzimre hat, ami állatokban nem fordul elő, ezért feltételezték, hogy emberekre és állatokra nem mérgező. Ám a tanulmány kimutatta, hogy a méhek emésztőcsatornájában lévő mikrobiom megváltoztatásával a glifozát rongálja szervezetük védekezőrendszerét.
A kutatók a kísérletek során olyan mennyiségű glifozátnak tették ki a méheket, amennyi a mezőkön, kertekben és az utak mentén fordul elő. A méhek hátára színes pöttyöt festettek, hogy nyomon követhessék és a végén befoghassák őket. Három nappal a kísérlet után azt figyelhették meg, hogy a gyomirtó jelentősen csökkentette az egészséges bélbaktériumok mennyiségét.
A glifozátnak kitett méhek emésztőrendszerében a hasznos baktériumok nyolc uralkodó fajából négynek esett vissza a száma. Leginkább a Snodgrassella alvi faj károsodott, ez az a mikroba, amelyik segít feldolgozni az élelmet és védekezni a kórokozók ellen. Az után, hogy bélbaktériumaik egy része elpusztult, a megjelölt méhek könnyebben estek áldozatul a Serratia marcescens nemű kórokozónak, mint az egészséges bélbaktériumokkal élő méhek.
Az egészséges mikrobiomú méhek mintegy fele nyolc nappal a kórokozóval való találkozás után is életben volt, a glifozátnak kitett és károsodott baktériumháztartású méheknek csak nagyjából a tizede.
A kutatók azt javasolják a gazdálkodóknak, kertészeknek és a kertes házak lakóinak, hogy ne permetezzenek glifozátot virágzó növényekre, amelyeket a méhek is látogatnak.
