lakásáfa;

- Csokkal az áfa ellen

Az újlakás-építést és a lakásfelújítást egyenrangúan kezelő intézkedéseket javasolnak az építési vállalkozók 2020-tól.

Forint alapon, 3-5 százalékos kamattal, hosszú távon kiszámítható feltételek mellett hitelezzék a lakásépítéseket és -felújításokat a kereskedelmi bankok, az első lakáshoz való hozzájutásnál pedig kortól függetlenül legyen állami hitelkamat-támogatás, ami 3 százalék körül tartja a hitelköltségeket – többek között ezt javasolja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a lakásáfa változása kapcsán.  A szakmai szervezet szerint a lakásépítések pozitív lendülete ugyanis megtörik, ha nem dolgoznak ki a 2020 januárjától megszűnő 5 százalékos kedvezményes lakásáfa helyett azt pótló kedvezményeket.

Hangsúlyozták: az intézkedési csomagnak mindenképpen egyenrangúan kellene kezelnie az újlakás-építést a meglévő lakások felújításával. Az ÉVOSZ ezért javasolja az áfa visszatérítésének kiterjesztését a kész lakás vételére, valamint az újlakás-építés részteljesítésekkel történő megvalósításához kapcsolódó áfa-visszaigénylés jelenlegi rendszerének fenntartását. Indítványozzák továbbá, hogy az áfa-visszatérítési lehetőség a lakásfelújítások területére is terjedjen ki. Azt szeretnék, hogy a felújítási összköltség áfájának 30 százalékát, maximum 3 millió forintot lehessen visszaigényelni. A visszaigénylés feltételéül írnák elő többek között a felújításra irányuló írásos szerződést - részletes műszaki leírással, átlátható finanszírozással.

Az ÉVOSZ kiszélesítené a családi otthonteremtési kedvezményre jogosultak körét is: kortól függetlenül elérhetővé tennék azt minden gyermeket nevelő számára. Javasolják azt is, hogy az önkormányzatok fecskeház-építési programmal segítsék a fiatal házasok lakhatását. Az üresen álló mintegy 350 ezer lakás hasznosítására is ki kellene írni szerintük egy programot. Az energiatakarékos felújítási pályázatokat pedig már idén újra kell indítani – szögezte le közleményében az ÉVOSZ. 

A két éve bevezetett, az újlakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs 2020. január 1-jétől ismét 27 százalékra emelkedik. Ezt ugyan a vonatkozó jogszabály a kezdetektől világosan kimondta, az ingatlanpiac szereplői mégis sokáig bíztak a kedvezmény meghosszabbításában. A kormány a választásokig igyekezett is lebegtetni a kérdést, végül Varga Mihály pénzügyminiszter egyértelművé tette: nem lesz hosszabbítás.

Vagyis: 2020. januárjától legalább 20 százalékkal drágulnak majd az újlakások, amire valószínűleg jóval kevésbé lesz majd piacképes kereslet, hiszen az árak már így is az egekben vannak. Emiatt viszont már év elejétől visszavettek a lendületből a beruházók. Az idei év első félévében ugyan még 30 százalékkal több lakás épült, mint a tavalyi év azonos időszakában, de a jövőre nézve kevesebb lakásépítésre kértek engedélyt - országosan tizedével, a fővárosban csaknem harmadával csökkent a kiadott engedélyek száma.  A tavalyi 15 ezer után így az idén és jövőre még évi 20-25 ezer új lakás készülhet el, utána azonban legalább 10 százalékos visszaesés jöhet, főként az eladási célra épülő lakások piacán.

A beruházók azért is vágnak vele kevésbé szívesen az új építkezésekbe, mert inkább a már megkezdett projektek befejezésére koncentrálnak, hogy a munkaerő- és építőanyag-hiány idején is át tudják azokat adni a kedvezményes áfa megszűnéséig. Ha ugyanis nem sikerül időre elkészülni – márpedig a projektek kétharmada legalább 1 hónapos késésben van, de előfordul féléves-éves csúszás is –, akkor a vevőknek már az áfával megfejelt árat kell megfizetniük, ami többmillió forintos drágulást jelenthet.

Magyarországon lesz a legmagasabb az újlakás-áfaBár jelenleg még a régióban Magyarországon a legalacsonyabb az újlakásokat terhelő áfa - hazánkon kívül még Romániában 5 százaléknyi -, 2020-tól nálunk lesz a legmagasabb az áfakulcs. Az MNB összesítése szerint Ausztria és Szlovákia kivételével - ahol az általános áfakulccsal megegyező, 20 százalékos áfa terheli az újlakások értékesítését is -  a legtöbb környező ország alkalmazza a csökkentett adókulcs lehetőségét az újlakások esetén. A legtöbbször bizonyos feltételek - alapterület-korlát, értékkorlát, felhasználási cél - teljesüléséhez kötik. Lengyelországban 8, Szlovéniában 9,5 százalék az újlakás-áfa. Magyarország kivételével ugyanakkor a kedvezményes áfakulcsot alkalmazó országok egyikében sem ideiglenes jelleggel vezették be a csökkentett áfát.

Bár a többség úgy gondolja, az állami nyugdíj édeskevés lesz a megélhetéshez, a nyugdíjcélra takarékoskodók aránya jelentősen visszaesett.