Nem csak az asztali sózásra kell figyelni
A só a benne lévő nátrium miatt emeli a vérnyomást – mondta dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. A sófogyasztás olyan fontos tényező a magas vérnyomás kialakulásában, hogy az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozza a bevitel visszaszorításának fontosságát.
Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb módja a magas vérnyomás és ezáltal a stroke, az érelmeszesedés, és a szív- és vesebetegség kockázatainak mérséklésére. A sófogyasztás 5 g/nap, nagyjából egy teáskanálnyi mennyiség alá történő csökkentése a stroke kockázatát 23 százalékkal, a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját pedig 17 százalékkal csökkenti. A magasvérnyomás betegeknél az ajánlott napi nátriumbevitel 2-3,5 mg.
A magyar lakosság sófogyasztása azonban jelentősen meghaladja az ajánlott értékeket, jelenleg a férfiak átlagosan 17,2 gramm, a nők mintegy 12 gramm sót fogyasztanak naponta, ami 3-3,5-szerese az ajánlottnak – mondta a szakember.
Fontos tudni, hogy nem csak az asztali sózást kellene visszaszorítani. Elsődlegesen a főzésnél ajánlatos kevés és nátriumszegény sót használnunk, másodsorban jóval kevesebbet kellene fogyasztani a magasabb sótartalmú élelmiszerekből, mint a húskészítmények, a készételek, a reggeli gabonafélék, a chipsek és a sós rágcsálnivalók, a szószok, és az ételízesítők.
Tünet nélkül is fontos a mérés
Magyarországon a felnőttek közel ötöde, a 60 éven felüliek több mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. A néma gyilkosnak is nevezett népbetegségre nagy figyelmet kell fordítani, mert sokáig tünetmentes maradhat, ám a szövődményeinek kialakulásakor már maradandó károsodással kell számolni.
Amikor kardiológushoz kell fordulni:
- reggelente jelentkező fejfájás,
- tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik,
- romló koncentráció, egyensúlyérzék,
- verejtékezés,
- múló látászavar.
Szintén fontos lenne a rendszeres otthoni mérés és az alkalmankénti orvosi ellenőrzés, ha a családban már előfordult magasvérnyomás betegség, ugyanis a hajlam örökölhető. A magas vérnyomás kialakulását az életmód is nagymértékben befolyásolja – hangsúlyozta dr. Kapocsi Judit.
Először az életmód, aztán a gyógyszer
Az életmódnak ugyanis önmagában is gyógyító hatása van. Kutatások bizonyítják, hogy a testsúly normalizálása, a só-, valamint az alkoholfogyasztás mérséklése és a fizikai aktivitás fokozása, a dohányzás elhagyása jelentős vérnyomáscsökkenést eredményez. Általában ajánlják a DASH-diétát, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék fogyasztása, a rendszeres halfogyasztás és a fehér húsok előtérbe helyezése. A nem gyógyszeres kezelési formák közül a testsúly csökkentése a leghatékonyabb: 10 kg fogyás a szisztolés vérnyomásértéket 5–15 Hgmm-rel mérsékli.
A legkisebb tünetek - gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, „rendetlenkedő” szívverés - tapasztalása esetén, vagy többször emelkedett vérnyomás érték mérése esetén célszerű kardiológushoz fordulni – tanácsolta a szakorvos.
