Ahmed H;

- A hatóságok szerint Ahmed H. terrorista

Három év után született jogerős ítélet Ahmed H. ügyében. A szír férfinek papírja van arról, hogy a magyar hatóságok szerint terrorcselekményt követett el.

– Csalódottak vagyunk, hiszen három rács mögött töltött év után a csütörtöki döntés Ahmed H.-nak, a feleségének és két kislányának nem szolgáltat igazságot – így kommentálta lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője a röszkei terrorper vádlottjának büntetését. Az első fokon kiszabott 7 év helyett Ahmed H.-t 5 év szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Ítélőtábla. A bíróság három évvel a röszkei határon lezajlott tömegzavargások után hozott csak jogerős ítéletet.

A per kétszer is megjárta az elsőfokú eljárást. Először tíz év fegyházat kapott Ahmed H. terrorcselekményért és a határzár megsértéséért, de a Szegedi Ítélőtábla döntése szerint meg kellett ismételni az eljárást. Az ezután következő elsőfokú ítélet a szír férfit hét év fegyházra ítélte és tíz évre kiutasította Magyarországról. Csütörtökön ismét Szegeden született döntés, az 5 év börtönbüntetésbe pedig beleszámít Ahmed H. előzetesben töltött ideje is, így mintegy négy hónap múlva feltételesen szabadulhat. A HVG tudósításából kiderült, hogy Ahmed H. védője, Bárándy Péter arra hívta fel a figyelmet, a terrorcselekményt nagyon árnyaltan kell értelmezni, szerinte ebben az esetben nem erről van szó. Védence, aki ciprusi állampolgár, a határzár megsértésével nem bűncselekményt, hanem csak szabálysértést követett el. A bíróság nem fogadta el Bárándy érvelését, terrorcselekményért ítélte el a vádlottat.

Demeter Áron is úgy látja, hogy Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, ezt pedig szerinte a bizonyítékok is alátámasztják. Ahogyan ő is elismerte – folytatta Demeter - , a szír férfi a zavargás során eldobott pár követ, de ez még nagyon messze van a tényleges terrorcselekménytől. Ahmed H. bűncselekményt követett el a határon, de semmiképpen sem terrorista, ahogyan azt a magyar kormány képviselői évek óta szünet nélkül hirdetik – hangsúlyozta az emberi jogi szakértő.

A jogerős ítélet meghozatala előtt pár nappal egyébként a civilszervezet petíciót juttatott el az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM), amelyben Ahmed H. büntetésének enyhítését kérték. A petíciót 109 ezren írták alá 163 államban, köztük ezer magyar állampolgár. Az IM Demeter közlése szerint percekkel a petíció megjelenése után felszólította a jogvédő szervezetet, hogy tartózkodjon az igazságszolgáltatás befolyásolásától. – Minden civilszervezetnek és állampolgárnak szíve joga, hogy bírósági döntésekkel ne értsen egyet – közölte Demeter, hozzátéve: ez nyilván nem helyez semmilyen nyomást a magyar igazságszolgáltatási rendszerre. Ellentétben a jogvédő szerint a kormányzat felől érkező nyomással. – Már azelőtt, hogy megindult a bírósági tárgyalás, arról beszéltek, hogy terrorista. Az IM közleményében szintén terroristának nevezte, a jogerős ítélet előtt. Ha valami képes nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, azok az ilyen kormányzati nyilatkozatok – vélekedett Demeter Áron.

KronológiaHárom éve, egy nappal a tömeges bevándorlásról szóló törvény hatályba lépése után Röszke-Horgos határátkelőnél egymásnak feszültek a magyar oldalon felsorakozó rendőrök és a Szerbiában feltorlódott, Nyugat-Európába készülő menekültek. A törvény szerint az akkora felépülő határzár megsértése bűncselekménynek számított. A jogi határzár életbe lépésekor több ezer menekült rekedt Szerbiában. Az ott várakozó csoportok szeptember 16-án kezdték követelni a kapu megnyitását, kövekkel és palackokkal dobálták a határvonal szerb oldaláról a magyar oldalon sorakozó rohamrendőröket, akik vízágyúkat is bevetettek. A csaknem másfél órán át tartó zavargás után a magyar területre kerülteket előállították, közülük tíz ember ellen vádat emeltek a határ megsértése és terrorcselekményben való aktív részvétel miatt. Ahmed H.-t napokkal később, egy vonaton tartóztattak le, a szír férfit a kezdetektől terrorcselekmény gyanújával vádolták és vették őrizetbe.

Az Airbus repülőgépgyártó brémai üzemében elkészült az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Orion űrhajójának kiszolgáló egysége, amelyet a mérnökök intenzív tesztelésnek vetettek alá - írta az MTI az Európai Űrügynökség (ESA) híradása alapján.