Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön konkrét devizahiteles ügyben döntött az ügyfelek javára. Az Ilyés Teréz és pertársa, valamint az OTP Bank - OTP Faktoring között 2013 óta zajló, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt levő perben meghozott ítélete szerint a magyar bíróság vizsgálhatja, hogy a devizahiteles szerződésekben az árfolyam kockázatát ügyfelekre terhelő passzusokat eléggé világosan és - a következményekre is kitérve -, érthetően fogalmazta-e meg a bank. Végső soron egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján akár tisztességtelennek is minősíthetik a szerződést. A döntés szerint a forintosítási és más devizahiteles törvényekre tekintet nélkül, "az ügy összes körülményeinek vizsgálatával" kell a hazai bíróságnak megállapítani, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást arról, hogy ha a szerződésben átvállalta az árfolyamkockázatot, annak milyen pénzügyi, gazdasági következményei lesznek. Azaz nem elégséges, ha egy pénzintézet csak általánosságban írt az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben.
Az EUB megállapította, hogy a 2014-ben hozott, a devizahiteleseket érintő törvények az árfolyamkockázat kérdését nyitva hagyták, arról nem rendelkeztek. Mint fogalmaztak, a jogalkotó hallgatólagosan tudomásul vette, hogy azt a bankok az ügyfelekre hárították.
A "rendkívül bonyolult jogkérdéseket tárgyaló ítéletet" a Kúria Polgári Kollégiuma tanulmányozza, és a felmerülő kérdések értelmezéséhez összehívják a devizahiteles pereket tárgyaló bírákból álló konzultatív testületet is - írta a Kúria. Közleményükben megemlítik, hogy az árfolyamkockázat viselését előíró szerződési feltételek tisztességtelensége álláspontjuk szerint is vizsgálható, és ezt már 2016 novemberében kimondták.
Az uniós bíróság szerint a nemzeti bíróságnak a felperes devizahitelesek helyett hivatalból figyelembe kell vennie azt is, hogy milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek még a szerződésekben.
A politikusok közül elsőként megszólaló Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerint az uniós bíróság ítélete miatt ezrével indulhatnak perek, de ezek helyett a parlament törvényt is alkothatna arról, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük. Az egységes intézkedés már csak azért is indokolt, mert a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Megjegyezte: kíváncsi, hogy a kormánypártok a kezdeményezés mögé állnak-e, miután a végtörlesztésről szóló 2011-es törvényt maguk is azzal indokolták, hogy a bankok becsapták a devizahiteleseket. A tájékoztatón jelen volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a végrehajtások azonnali felfüggesztését és a banki károsultak kártalanítását követelte. Jelenleg mintegy 120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát - hangzott el.
