Az év első hét hónapjára nézve ez 324 700 forintos bruttó és 216 ezer forintos nettó átlagkeresetet, illetve 9,4 százalékos reálbérnövekedést jelent.
Ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk, az állami szféra fizetései egy ideje már leelőzik a versenyszférát, a bruttó átlagbér az állami intézményeknél ugyanis már eléri 343 700 forintot, a vállalkozásoknál dolgozók bruttó bére viszont 336 800 forint. (Közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági átlagbér 337 ezer forintra rúgna).
A statisztikák azonban torzíthatnak, a versenyszféra egyes területeire – például az építőiparra – ugyanis még mindig jellemző a fekete foglalkoztatás, vagy a minimálbér mellett részben zsebbe kapott fizetés, ami lefelé húzza az átlagot. Hasonló okokból számos munkavállaló bére viszont csak papíron nőtt, mivel a kötelezően megfizetendő minimálbér növekedésével nőtt a legálisan kapott összeg is.
A KSH által közölt átlagszámok emellett azért is félrevezetőek, mert egy-egy kiemelkedő fizetés könnyen megdobja az átlagot, miközben a többség bére messze nem éri el azt a szintet. Jól mutatják ezt az egyes ágazatok átlagbérstatisztikái közötti drasztikus különbségek is. A nemzetgazdasági átlagbérhez leginkább az ipar és a feldolgozóipar átlagszámai állnak a legközelebb – bruttó 342 ezer és 339 ezer forint -, de a munkaerőhiánnyal leginkább küzdő építőiparban és kereskedelemben, vagy a mezőgazdaságban mért bruttó átlagok – 244 ezer, 300 ezer és 243 ezer forint - már jócskán alatta maradnak. A legalacsonyabb átlagfizetések egyébként a szociális ellátásban vannak: mindössze 147 500 forintot keresnek átlagosan az itt dolgozók.
A legmagasabb fizetésekkel bíró ágazatokban - a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia, gáz, gőz, légkondicionálás területeken – mért átlagfizetések – 618 ezer, 563 ezer, 540 ezer - ugyanakkor kiteszik a nemzetgazdasági átlag majdnem dupláját is. Ebből is látszik tehát, hogy az átlagfizetés mennyire csalóka adat, és könnyen eltérhet a munkavállalók tapasztalataitól. A valósághoz közelebb állna a medián bér, amelyet úgy számítanak ki, hogy sorba rendezik a kereseteket, és a középre eső összegnél (ez lesz a mediánbér) a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Ez a medián általában 20-25 százalékkal kisebb összeg, mint az átlagbér, vagyis most bruttó 243-260 ezer forint között lehet.
Ilyen adatokat azonban nem közöl a KSH, a Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban ki szeretné ezt számolni, ezzel is készülve a várhatóan november végén kezdődő háromoldalú bértárgyalásokra. A környező országok egyre magasabb fizetéseit követendő, legalább 10 százalék fölötti béremelést szeretnének, míg a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva egyszámjegyű növekedést tart csak reálisnak. Információink szerint a Pénzügyminisztérium egy kompromisszumos javaslatban gondolkozik: 9, illetve 12 százalékkal növelné a minimálbért és a garantált bérminimumot, így előbbi bruttó 150 ezer forintra, utóbbi bruttó 202 ezer forintra emelkedne.
