A régészek az Aga Khan mauzóleum közelében végeztek feltárásokat, amikor a mészkőből készült szarkofágra bukkantak. A múmiát lenbe tekerték, így az nagyon jó állapotban maradt fenn - közölte Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács vezetője az al-Ahram egyiptomi lappal.




Több idő kell ahhoz, hogy azonosítsák, kit rejt a szarkofág - tette hozzá. Elmondta, hogy a régészek a térségben számos későkori sírra bukkantak, amelyek falai isteneket, köztük Íziszt, Anubiszt, Hatort ábrázolják. Feltárták színes kőből készült szarkofágok maradványait is.
A terület valószínűleg kommunális temetkezési hely lehetett egykoron, mert nagyszámú múmiát találtak, amelyeket rendszertelenül temettek el - közölte Abdel-Moneim Száed, a régészeti tanács asszuáni és núbiai térségért felelős vezetője.
A régészek a sírokban találtak mészkőből készült szobrot, szkarabeusz- és amulettgyűjteményt és Hórusz isten faszobrát is.
A Kairótól mintegy 900 kilométerre délre fekvő Asszuán az ókori Egyiptom déli határa volt. Már az óbirodalomban jelentős kereskedelmi központ volt, a térségben talált gránitot a Gízában lévő piramisok építéséhez használták fel.