Helsinki Bizottság;bevándorlási különadó;

Menedékkérő gyerekek a tranzitzónában

- Bevándorlási különadó: Strasbourghoz fordul a Helsinki Bizottság

Megtámadták azokat a büntetőszabályokat is, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit.

A Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntetőszabályok miatt. A „bevándorlási különadót” csak Strasbourgban támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a kormányerő már évekkel ezelőtt elvette az Alkotmánybíróság jogát az adószabályok vizsgálatára – közölte honlapján a bizottság

„A kormányerő egyre dühödtebben, a jogállami normákat áthágva támadja a neki nem tetsző, független civil szervezeteket. A hatalom arra törekszik, hogy munkájukban akadályozza és elhallgattassa őket”–emelték ki.

Hozzátették, hogy az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette az úgynevezett „bevándorlási különadót”. Mint írják,

„a Magyar Helsinki Bizottság tegnap e jogsértő szabályok miatt az Alkotmánybírósághoz és strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult”.

A jogvédő egyesület mindkét bíróság előtt megtámadta azokat a büntetőszabályokat, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit. Közölték, hogy nem csupán a Helsinki Bizottság munkatársai vannak veszélyben, hanem minden jó szándékú polgár, aki embernek tekinti a menekülőt és segít neki. A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan – teszik hozzá.

Mint írják, a Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybíróságnál azért nem támadhatja meg a különadót bevezető törvényt, mert az Alaptörvényben a kormányerő mindenkitől elvette a lehetőséget, hogy adóügyekben az Alkotmánybírósághoz forduljon. De a strasbourgi bíróság előtt továbbra is van mód erre, így éltek ezzel a civil jogvédők.

„A Magyar Helsinki Bizottság panasza bemutatja, hogy a 25%-os különadót kivető törvény tisztességtelen: a kormány egyszerűen megsarcolja a neki nem tetsző véleményeket, ahelyett, hogy vitatkozni próbálna velük. Az új adószabályozás indokolatlanul megnehezíti a civilek munkáját, mert szándékosan annyira homályosan van megfogalmazva, hogy a támogatók elbizonytalanodhatnak”– írták a közleményben.

Noha a jogszabályszövegből nem, az elfogadását kísérő kormányzati kommunikációból azt is lehet tudni, hogy mely szervezetek megleckéztetésére alkották meg a különadót: az egyik ilyen a Magyar Helsinki Bizottság, amelyik bízik benne, hogy egy valóban független bírói fórum előtt érvényesíteni tudja az igazát – teszi hozzá a bizottság.

Az EB még júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást a törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt.