– Azzal, hogy Orbán elismerte, nem számítanak a határidők, egyedül az orosz-magyar együttműködés a fontos, Jávor szerint a magyar miniszterelnök két fontos állítást tett. Egyrészt kifejtette, hogy a tervezett paksi bővítés nem gazdasági, hanem politikai projekt: ez az ára Putyin barátságának, vagyis annak, hogy az orosz elnök támogatja Orbán Viktor európai kalandorpolitikáját. Másrészt pedig bevallotta, hogy immár a kormány is elengedte a beruházás „kőbe vésett” határidőit – jegyezte meg Jávor Benedek.
Mint emlékezetes, a magyar miniszterelnök Moszkvában azt mondta a bővítésről: „Amikor a megállapodást megkötöttük, akkor Magyarország már évek óta az EU tagja volt, és senki sem csinált ilyen beruházást. Bátor vállalkozás volt, hogy Oroszországgal közösen hozzuk létre a paksi erőmű bővítését. A határidők kapcsán fontosabb, hogy a beruházást sikerre vigyük.”
Valójában a szintén EU-tag Finnország is épít orosz atomerőművet, amire Vlagyimir Putyin meglehetősen udvariatlanul emlékeztette is Orbánt. Ami pedig a határidőket illeti, az engedélyezés és előkészítés jelenleg 2-3 éves csúszásban van, miközben a szerződés aláírása óta alig négy év telt el (vagyis négy év alatt sikerült 2-3 éves késést produkálni), és ténylegesen az atomerőmű felépítéséhez kapcsolódóan Pakson még mindig nem történt egyetlen kapavágás sem. Ez Orbán Viktort láthatóan nem zavarja, mert ha politikai projektről van szó, akkor nincs jelentősége a késedelemnek. Gazdasági értelemben viszont rendkívüli kockázatot jelent, hiszen a finn vagy a francia példák is azt mutatják, hogy a nukleáris beruházásoknál a legnagyobb kockázat az időtúllépés miatti költségnövekedés – jegyezte meg Jávor Benedek. Szerinte az összes hasonló eset azt bizonyítja, hogy a befejezés eltolódása a költségek elszállásával (akár két-háromszorosára növekedésével) jár, és az oroszokkal kötött szerződés semmiféle védelmet nem nyújt Magyarországnak arra az esetre, ha a magyar fél hibájából történik a csúszás. – Az pedig kizárólag az erőviszonyokon múlik, hogy végül kinek róják fel a késedelmet – figyelmeztetett az EP-képviselő.
Jávor szerint jelenleg 2032-2033-as befejezéssel lehet számolni, ami azért jelent gondot, mert a paksi orosz hitelt a szerződés szerint 2026 márciusától törleszteni kell. Esély sincs rá, hogy az új reaktorokban termelt áram árából fizetik vissza a kölcsönt, ha azok csak a hiteltörlesztés megkezdése után 6-7 évvel lépnek működésbe: újabb hiteleket kell majd fölvenni a hiteltörlesztéshez. Jávor úgy fogalmazott: ennek az üzletnek a megkötése és a lebonyolítás módja szerinte kimeríti a hazaárulás fogalmát.
