- A hazai börtönökben óriási a túlzsúfoltság, ami értelemszerűen generálja az erőszakot – mondta a Népszavának Solymosi Krisztina pszichológus, akit azzal kapcsolatban kérdeztünk, hogy a szombathelyi börtönben a fogvatartottak addig kínozták és "csicskáztatták" az egyik cellatársukat, hogy a sértett végül belehalt a sérüléseibe. – A falakon belül az erő és az anyagi helyzet, illetve a kapcsolatok alakítják a hierarchiát, akinek mindegyik hiányzik, igen nagy hendikeppel indul - fogalmazott a pszichológus, aki szerint ennek ellenére az ilyen esetek kirívónak számítanak, főleg a brutalitás magas foka miatt. - Ilyen kegyetlenség inkább a fiatalkorúakra jellemző, akik kevésbé tudják felmérni tettük súlyát, illetve esetükben sokkal inkább jelen van a többséghez alkalmazkodás-megfelelés vágya - tette hozzá.
A szombathelyi esetben - a vádirat szerint - a három rab "csicskáztatta" a zárka negyedik lakóját, és a bántalmazások egyre inkább eldurvultak. Előfordult, hogy az áldozatnak a takarításhoz használt 5 literes műanyag vödröt kellett kiinnia, majd csikkeket etettek vele, máskor kikötözték, száját lepedőből hasított csíkokkal tömték be, ráálltak, taposták, ugráltak rajta, ököllel ütötték és rugdalták a bordáit, ájulásig fojtogatták.
Solymosi Krisztina szerint a börtönök túlzsúfoltsága, valamint az ezzel párhuzamos szakemberhiány miatt az őrök egyszerűen nem tudnak odafigyelni mindenre, így a fizikai erőszakra sem derül fény a legtöbb esetben. Ráadásul az áldozat sem mer kilépni a szerepéből, fél ugyanis a megtorlástól, a falakon belül ugyanis az árulás főbenjáró bűnnek számít. A Szombathelyi Törvényszék tájékoztatása szerint a napi vizitek során nem vették észre a bántalmazásokat az őrök, mert a sértettet olyan helyre állították rabtársai, hogy nem volt látható. A szombathelyi eset kapcsán a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága is vizsgálatot indított. - A belső vizsgálat után a börtön parancsnoka feljelentést tett – felelte megkeresésünkre a BVOP Kommunikációs Főosztálya. – Az ügyészség két bv-alkalmazott felelősségét állapította meg, szolgálati viszonyuk még az eljárás alatt megszűnt, míg a parancsnok három alkalmazottat marasztalt el fegyelmivel.
A BVOP szerint kiemelt figyelmet fordítanak a rabok között előforduló konfliktusok megelőzésére és feltárására, a fogvatartottakkal rendszeresen reintegrációs tiszt, pszichológus és lelkész foglalkozik, emellett a foglalkoztatás, az oktatás és a közösségi programok is a feszültségoldást szolgálják. Amikor pedig az állomány tudomást szerez rabok közötti erőszakos cselekményekről, meghatározott protokoll alapján eljárás indul az adott intézetben, amelyek vége fegyelmi, illetve büntetőeljárások lehet.
- Akit kipécéztek csicskának, csak abban bízhat, hogy megfelelő ellenállás esetén leszállnak róla – jegyezte meg Solymosi Krisztina -, ha viszont képtelen ellenállás kifejteni, folyamatosan romlik a helyzete. Ám így is csak a szélsőséges esetekre derül fény, amikor az áldozat kórházi ellátásra szorul, mert ilyenkor automatikusan vizsgálat kezdődik, ám még ezek is ritkán zárulnak a valódi bűnösök elmarasztalásával. Sajnos, óriási a látencia: ami a zárka falain belül történik, a legtöbb esetben ott is marad, az áldozatok nem mernek róla beszélni nemhogy az őrüknek, de az orvosnak, pszichológusnak vagy a rokonoknak sem.
