Nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a monetáris tanács keddi ülésén - közölte honlapján a Monetáris Tanács döntését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A kamatfolyosó sem változott, az egynapos jegybanki fedezett hitel és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.
A jegybanki alapkamat 2016. május 25-e óta áll ezen a szinten.
A kamattartással nem okozott meglepetést az elemzőknek az MNB, mondhatni, az megfelel a várakozásoknak. A kamatdöntést követő, 15 órakor nyilvánosságra kerülő magyarázat adhat választ arra, hogy visszalép-e valamennyit a monetáris testület az eddigi folytatott "extrém laza" monetáris politikából.
Nem kamatcsökkentésre kell gondolni elsősorban, hanem mint a Portfolio által idézett elemzők felvetik, kérdés, hogy mi lesz a monetáris politikai célú kamatcsere-ügyletek (MIRS), illetve a jelzáloglevél-vásárlási program sorsa, valamint milyen ütemezés mellett tervezi leépíteni a jegybank a bankrendszer számára forintlikviditást biztosító 1989 milliárd forintos devizaswap-állományát.
A lehetséges válaszokról is megoszlanak a vélemények, ugyanis bár a havi infláció enyhén gyorsul, a gyorsan változó áru termékeket nem tartalmazó maginfláció viszont csökkenő tendenciába váltott. Kedd délután néhány fontos inflációs mutató is napvilágot lát.
A jegybank a kamatdöntés délutánján külön háttérbeszélgetést tart az elemzőknek, újságíróknak, ahol döntésnek hátterét ismerteti, és vélhetően valamit elárul tervezett lépéseiről is. Miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-től kezdve, a környező országokon át a monetáris politikáért felelős intézmények már emeltek irányadó kamatukon, valamint az Európai Központi Bankkal is jelezte, szigorítani fog, a jegybank is előbb-utóbb rákényszerül hasonló lépésre.
Ismét lesz Növekedési Hitelprogram
A jegybank kamatdöntést követő közleményében egy régi-új hitelkontrukció bevezetését jelentette be: a jövő év elejétől felújitja az először 2013-ban bevezetett Növekedési Hitelprogramot, immár Növekedési Hitelprogram fix (NHP fix) néven. Ez az intézkedés is része a monetáris eszköztár finomításának, amellyel első körben a bankok pénzellátására hat.
A vállalkozások, különösen a kkv-k szempontjából kétségtelenül az NHP Plusznak van jelentősebb információtartalma. Az MNB úgy látja, hogy az elmúlt évek tapasztalati alapján az egészséges hitelezés jegybanki elősegítése az NHP-hoz való, célzottabb formában történő visszatérés útján valósulhat meg, mivel ez a program tudott érdemben kedvező hatást gyakorolni mind a hitelezés volumenére, mind annak szerkezetére. Az MNB ezért 2019 elején elindítja a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) elnevezésű konstrukciót, 1000 milliárd forintos keretösszeggel. Az új konstrukció a legfontosabb paraméterei és a lebonyolítás módja tekintetében meg fog egyezni az NHP korábbi szakaszaival. Így az MNB 0 százalékos kamat mellett nyújt majd a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatmarzs mellett hitelezhetnek tovább kkv-nak, új beruházások forint alapú finanszírozására.
Az NHP fix az NHP korábbi szakaszainál azonban célzottabb, miután csak 3 évnél hosszabb futamidőre és beruházási célra nyújthatók hitelek, és további szűkítésre is számítani kell. A monetáris szigorítás irányába hat, hogy a program likviditási szempontból semlegesnek tekinthető, miután az NHP fix keretében a bankoknak folyósított hitelmennyiség okozta többletlikviditást alapkamaton - az MNB-nél elhelyezhető betét formájában - sterilizálja a jegybank. Az új konstrukcióval az MNB-nek tehát nem célja a bankrendszerben lévő likviditás mennyiségék növelése mindössze a kkv-hitelezés szerkezetére kíván hatást gyakorolni - írják közleményükben.
A bejelentett intézkedések hatására a forint minden devizával szemben látványosan erősödött.
