Nem könnyű csak úgy megtalálni az éjszakai életmódot folytató sünök nappali menedékét, kivéve ha hajnalban, és bejárjuk a területet a hazafelé bandukoló sünöket keresve. De még ekkor is óriási szerencsére van szükség, mivel ezek, az esetlennek tűnő állatok pillanatok alatt képesek szinte nyom nélkül eltűnni.
Ha gallyrakással kell dolgoznunk, az ott megbújó állatok védelme érdekében érdemes óvatosan eljárni - olvasható az MME honlapján.
Lehetőleg ne vasvillával essünk neki a rakásnak, inkább szerszámnyelet vagy hosszabb erős botot használjunk, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassuk át a halmot. Jó megoldás, ha az is, ha a halmot fentről lefelé haladva bonjuk el.
Az összegömbölyödő sün a tüskéire szúródó levéltörmelék miatt szinte láthatatlanná válik, ezért a halom alapi részéhez jutva figyeljünk a gömbölyded formákra, az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül.
.
Lehetőleg ne gyújtsuk fel az ilyen rakásokat (az növényi hulladék települési égetése amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem tudnak elmenekülni, és megsülnek.
Ha sünfészket találunk, ne szedjük össze a kölyköket, hanem pakoljunk vissza az ágakat és leveleket a fészekre.
A sünöket etetni nem kell, a kölykök az anyjukat követve természetes táplálékokkal (férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gyíkok, kisrágcsálók, hullott gyümölcsök) ismerkednek, fontos, hogy ne az ember által kitett ételhez szokjanak hozzá, amik ráadásul hasmenést, emésztési és növekedési problémákat is okozhatnak nekik.
A háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetésével érdemes legalább négy-öt hetet várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy kisméretű, kutyaházhoz hasonló süngarázst, amit bokrok rejtekébe érdemes kihelyezni.
