;

populisták;Bolzano;

Eva Klotz Bozen tartomány elszakadásáért száll síkra

- A populistáknak nem megy olyan könnyen az összefogás

Az olasz-osztrák viszony híven mutatja, hogy a populista pártok között sosem lehet teljes egység. Dél-Tirol ügyében igen távoliak az álláspontok.

Az ördög a részletekben rejlik. Ha a populista pártoknak már a menekültválság megoldásáról kellene egységre jutniuk, kiderül: mindenki mást akar. Ez már júniusban világossá vált, amikor Horst Seehoher német belügyminiszter, a bajor CSU elnöke, Sebastian Kurz Osztrák kancellár, valamint Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a jobboldali radikális Liga elnöke létrehozták az úgynevezett „tettrekészek koalícióját”. Ez egyfajta jelzés volt Angela Merkel kancellárnak arra: ők készen állnak keményebb, szigorúbb menekültpolitikát folytatni. Ne feledjük, erre még akkor került sor, amikor Seehofer és Merkel kemény vitákat folytattak a menekültpolitikáról. Aztán kiderült, hiába lépnének fel keményebben, ha Németország kiutasítana az országból menekülteket, az Ausztriát és Olaszországot érintené kellemetlenül, ha pedig az osztrákok nem engednének be migránsokat, annak Itália inná meg a levét. A napokban Seehofer bejelentette, létrejött Németország és Olaszország között a különmegállapodás a menekültek visszavételéről, Róma azonban jelezte: szó sincs erről, még több részletet kell tisztázni.

Seehofer és Salvini viszonya tehát távolról sem annyira rózsás, mint az korábban látszott, de Róma és Bécs viszonya sem felhőtlen, s nemcsak a menekültpolitika részleteiben rejlő különbözőségek miatt. Az olasz külügyminisztérium a napokban élesen bírálta az osztrák kormányt amiatt, hogy a német ajkú dél-tiroliaknak osztrák állampolgárságot kíván adni. A római kabinet közlése szerint az osztrák kormány már bizottságot is létrehozott, amely előkészíti ezt a folyamatot. „Teljesen elhibázott a kezdeményezés, mert békétlenséget kelt” – közölte a minisztérium. Az Enzo Moavero Milanesi külügyminiszter által irányított tárca szokatlannak nevezi, hogy Ausztria éppen az Európai Tanács soros elnökeként készít elő egy olyan törvényjavaslatot, amely nem az uniós tagországok közötti összetartást segíti. 

Az osztrák kormány cáfolta azt az olasz állítást, amely szerint kész törvényjavaslat létezne a dél-tiroliaknak adandó állampolgársággal kapcsolatban. A kabinet szerint csak szakértői csoportok alakultak, amelyek a témáról tanácskoznak. Mihelyst eredményre jutnak a kérdésben, az olasz kormánnyal és a dél-tiroliakkal való együttműködésben tesznek további lépéseket – hangzik a bécsi kancellária közleménye.

Kétségtelen tény, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) programjában benne szerepelt az, hogy a dél-tiroliaknak osztrák állampolgárságot adnak. A dél-tiroli kormány üdvözölte is ezeket a terveket. A szomszédos Trento tartomány németnyelvű kisebbsége azonban sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az osztrák kabinet nem avatta be a tervekbe.

Régi konfliktus színtereDél-Tirol korábban az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott. Az első világháborút lezáró békeszerződések juttatták Olaszországnak. Az olaszok az etnikai arányok megváltoztatására törekedtek – írja a Wikipedia. Az osztrák tiltakozások nyomán a két ország külügyminiszterei 1946. szeptember 5-én aláírták Dél-Tirolról a Gruber–De Gasperi Egyezményt, amely szavatolta ugyan a német kisebbség számára a törvényhozói és végrehajtói autonómiát Bozen (Bolzano) tartományra, az olaszok azonban a tartományt egyesítették Trentinóval. Az így létrejött Trentino-Alto Adige tartomány ugyan szintén autonómiát kapott, az etnikai arányok viszont az egyesítéssel úgy megváltoztak, hogy az egyezmény értelmét vesztette. A nemzetközi nyomás alatt az olasz parlament végül 1971. november 10-én megszavazta a valódi kisebbségi területi autonómiát megteremtő Autonómia Statútumot.