Újabb fordulatot vett a Sargentini-jelentés elfogadása körüli jogi huzavona azzal, hogy az Európai Unió soros elnökségét adó Ausztria bejelentette: a soros elnökként éppen általa irányított, kormányközi Európai Tanács jogi szolgálatától kér iránymutatást a múlt heti szavazás lebonyolításának a jogszerűségéről.
Tény ugyanakkor az is: ezt a Fidesz-barát Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke kezdeményezte a szintén FPÖ-s, és Orbánékkal korántsem ellenséges külügyminiszternél.
A magyar kormány – mint arról többször írtunk – semmisnek tekinti az állásfoglalást, mert szerinte az Európai Parlament (EP) a saját szabályait és az uniós szerződés előírásait felrúgva hagyta jóvá a szöveget. A leadott szavazatokba nem számította bele a tartózkodásokat, ami súlyos jogsértés a kabinet szerint. Az EP jogi szolgálata a szavazás előtt meghozott véleményében ezzel ellentétes álláspontot képviselt, egyebek között a testület korábbi gyakorlatára hivatkozva.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint valóban vita tárgyát képezheti, hogy az EP az EU szerződésének és a saját eljárási szabályzatának megfelelően szavazott-e. Egyik dokumentum sem tisztázza, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számít-e, és csak közvetve nyújt fogódzót a kérdés helyes megválaszolására.
Mivel minden jel arra mutat, hogy Budapest az Európai Unió Bíróságán fogja megtámadni az EP határozatát, megkérdeztük Lehóczki Balázs bírósági sajtóreferenst, hogy volt-e már ilyen ügy a testület előtt. A tisztviselő szerint egyetlen beadvány fekszik az EU Bíróságánál alacsonyabb fokú Európai Törvényszék előtt, ami hasonló kérdést feszeget. A keresetet Ryszard Czarnecki lengyel EP-képviselő nyújtotta be, mégpedig azért, mert jogszerűtlennek tartotta, hogy a képviselő-testület idén februárban megfosztotta parlamenti alelnöki tisztétől. Beadványában több kifogást emel, ezek egyike, hogy a leváltásához szükséges kétharmados többség a tartózkodások beszámítása nélkül jött létre.
Lehóczki közlése szerint a Czarnecki által felvetett probléma ugyanakkor jelentősen különbözik a magyar kormány és az Európai Parlament vitájától. A lengyel politikus ügyében kizárólag az EP eljárási szabályzata a mérvadó, míg a 7. cikkelyes eljárás szavazási rendjéről az EU szerződése rendelkezik. Épp ez adja a magyar kormány érvelésének az alapját.
Ha a Sargentini-jelentés elfogadásának megsemmisítését célzó magyar kereset az EU Bírósága elé kerül, akkor a 15 tagú testület többségi szavazással fogja eldönteni, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számít-e, jogszerű volt-e a Sargentini-jelentés megszavazása. A határozatra körülbelül másfél évet kellene várni, hacsak a bíróság nem döntene a gyorsított eljárás mellett, amit egyébként az Európai Parlament is kérhet. Lehóczki Balázs szerint ebben az esetben a benyújtástól számított 3-4 hónapon belül megszülethetne a verdikt. Ha a magyar kormány nyerne, az EP-jelentés elfogadását semmisnek kellene tekinteni. De a bírósági döntésig a parlamenti határozat érvényben marad, ennek minden következményével. Kivéve, ha Magyarország azt kéri, hogy az ítélethozatalig függesszék fel a hatályát, és ennek a kérésnek az EU Bírósága helyt ad – tette hozzá a sajtóreferens.
A Sargentini- jelentés európai parlamenti jóváhagyását követően a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárás a kormányok képviselőiből álló Tanács asztalára kerül. A menetrendre a soros elnöknek kell javaslatot tennie. Az osztrákok döntése a jogi szolgálat bevonásáról máris jelzi, hogy működik a halogató taktika. Általunk megkérdezett szakértők szerint az Orbán-kormány jogi lépései arra mindenképpen jók lesznek, hogy a folyamatot lelassítsák, akár egy darabig le is állítsák.
