Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik úgy szeretnének egy kis pénzt megtakarítani, hogy annak némi hozama is legyen. A banki lekötések vagy állampapírok kamata ugyanis még az inflációt sem éri el, így aki mégis fialtatni szeretné pénzét, annak vagy kockázatosabb termékeket kell választania, vagy célhoz kötötten félretennie a pénzét. A laikusok számára inkább ez utóbbit javasolják a szakértők, de ebben az esetben arra is figyelni kell, hogy az adott megtakarítás csak az előre rögzített célra lesz majd felhasználható.
Augusztusban az infláció már 3,4 százalékra gyorsult, a jegybanki alapkamat azonban változatlanul 0,9 százalék. A banki lekötésekre így továbbra is alacsony, néhány tized százalékos kamatokat adnak a pénzintézetek. Ezekkel 1 millió forint egy évre szóló lekötésével is csupán néhány ezer forintot lehet nyerni, de van olyan ajánlat is, amelynek révén 100 forinttal „gyarapodna” egy év után az 1 millió forintos lekötés.
Ilyen kamatok mellett nem látják értelmét a lekötésnek azok, akiknek van némi megtakarításuk, ezért inkább lekötetlenül vagy még inkább készpénzben tartják pénzüket.
A jegybank statisztikái szerint júliusban 5 729 milliárd forinttal újabb csúcsot döntött a gazdaságban a készpénzállomány: ez csaknem 1000 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A bővülés fő okozója a lakossági készpénzállomány növekedése volt. Az Azénpénzem.hu kalkulációi szerint már több mint 4700 milliárd forintnyi készpénz van a lakosságnál, miközben 2010-ben még csupán 1700 milliárd forintra rúgott az összeg. Ennek egyik oka a rendkívül alacsony kamatszint, ami miatt sokan tartják inkább a „párnacihában” a megtakarításukat – magyarázza Lovas Judit, a szakportál felelős szerkesztője.
Hasonló okokból csúcsokat döntöget a bankokban lekötetlenül, folyószámlán tartott megtakarítás is: júniusban 5517 milliárd forint hevert így parlagon - ez a lakossági folyószámlákon lévő összeg kétharmadát jelenti. Vagyis a lakosság több mint 10 ezer milliárd forinttal nem kezd semmit – mutat rá Lovas Judit, megjegyezve, hogy 8 éve még az összeg a mostani alig harmadára rúgott. A Fidesz kormányzásának kezdetén az 1700 milliárd forintnyi lakossági készpénzállomány mellett ugyanis az ügyfelek alig 1500 milliárd forintnyi pénze parkolt lekötetlenül a folyószámlákon, ami a folyószámla pénzek harmadát tette csak ki. Igaz, akkor még érdemes volt lekötni: 8 éve a lekötött betétek átlagkamata 4,45 százalék volt.
Ezzel együtt – egyszerűségének köszönhetően is – még mindig népszerű megtakarítási formának számít a bankbetét: valamivel több, mint 1650 milliárd forintnyi összeget kötöttek le az ügyfelek. Az állampapírok némiképp többet hoznak a konyhára, mert ezekre – időtávtól függően – 2-3 százalékos kamatot is adnak. Ez ugyanakkor még mindig alatta marad az inflációnak. A korábbi növekvő tendencia meg is tört: június végén csaknem 5300 milliárd forintja volt a lakosságnak állampapírokban, az elmúlt fél év során 252 milliárd forintért vásároltak újabb állampapírokat az ügyfelek. Két évvel ezelőtt viszont még több mint kétszer ennyi plusz megtakarítás érkezett állampapírba, a tavalyi első félévben pedig 40 százalékkal több.
Lovas Judit szerint ebben a helyzetben vagy kockázatvállalással, vagy konkrét célhoz kötődő megtakarítással lehet gyarapítani a rendelkezésre álló összegeket. Előbbit laikusok számára nem ajánlaná, bár, mint megjegyezte, a magyarok kockázatvállaló hajlandósága nem is túl nagy, így nem sokan fektetnek például részvényekbe. A nyugdíj, egészség- vagy lakáscélú megtakarítások esetében viszont biztonságosan lehet szert tenni némi nyereségre – igaz, csak az állami támogatások és az adókedvezmények révén. A lakástakarékpénztárba befizetett összegekhez 30 százalékot hozzátesz az állam, a nyugdíj vagy az egészségpénztári befizetésekre pedig 20 százalékos adókedvezmény jár. Az önkéntes pénztárakban 1440 milliárd forint van, amiből 60 milliárd körüli az egészségpénztári megtakarítás. Lovas Judit azt mondja: az önkéntes nyugdíjpénztáraknak viszonylag sok tagja van, mivel sokan beléptek amiatt, hogy korábban cafeteriaként kaptak ilyen juttatást. Maguk azonban kevesen fizetnek be, mivel sokan úgy gondolják: úgysem érik meg azt a kort. Még nagyobb problémának látja, hogy kockázati biztosítást is nagyon kevesen kötnek, pedig a családfenntartó betegsége vagy halála esetén könnyen mélyszegénységbe süllyedhet a család. A biztosítást azonban drágának találják az ügyfelek, viszont az éppen azért drága, mert kevesen kötik meg, így szűkebb a kockázatközösség.
Veres Patrik, a Bank360.hu szakértője szerint jelenleg a lakástakarék a legjobb és legbiztonságosabb megtakarítási forma, ha van lakáscélunk (amibe akár a lakásfelújítás is beletartozhat). Személyenként egy számlát lehet nyitni, amelyre havonta legföljebb 20 ezer forintot lehet befizetni. Az állami támogatás révén egy 4 éves konstrukció végén a befizetett 960 ezer forintból mintegy 1 250 ezer forint lesz: ez több, mint 10 százalékos hozamot jelent. Ennek ellenére a jelenleg 4 pénzintézet által kínált lakástakarék-konstrukció jóval kevésbé népszerű nálunk, mint például származási hazájában, Németországban. Ott jóval alacsonyabb az állami támogatás mértéke, mégis szinte mindenki köt ilyet; nálunk ez még nincs így. Ezzel együtt az év elején a lakástakarék pénztárak betéti állománya már 724 milliárd forintra rúgott, ami csaknem 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Folyamatosan nő a kifizetett állami támogatás mértéke is: a 2016-os megtakarítási állomány után közel 62 milliárd forintot fizetett az állam tavaly. Veres Patrik megjegyezte: sokakat eltántorít, hogy úgy látják, még egy lakásvásárláshoz szükséges önerőrevaló sem jön össze a takarékból 4 év alatt. Ekkora - akár évi 12 százalékos - hozamot azonban jelenleg nem találni a biztonságos befektetések között, az állami támogatás – a 4 éves, havi 20 ezer forintos konstrukcióban például 288 ezer forint – pedig lényegében „talált pénz”.
