Reuters hírügynökség saját elemzésében, amely az utóbbi idők nemzeti választásai eredményei és a 27 tagállam közvélemény-kutatásai alapján készült, arra a következtetésre jutott, hogy a szélsőjobb és euroszkeptikus blokk jelentős támogatottságra tehet szert a jövőben felálló Európai Parlamentben.
Számításaik szerint, annak ellenére, hogy a belső választásokon, az általános félelmek ellenére a Svéd Demokraták mégsem tudtak átütő sikert elérni, a brit hírügynökség azzal számol, hogy a jövő évben esedékes EP-választáson viszont már meg tudják duplázni képviselőik számát akkor is, ha ugyanazt a 17,6 százalékot érik el, amit a hazai választáson tudtak felmutatni. A hagyományosan liberális, toleráns skandináv országban ez is sokkhatással bírt. Az EP-választáson Svédország 21 mandátumról szavaz, ebből 4-et szerezhetnek meg a Svéd Demokraták, ami összességében a 705 mandátum függvényében nem jelentős, mégis üzenetértékű.
A Reuters azzal számol, hogy az Európai Unió mélyebb integrációját (amit viszont Emmanuel Macron sürget és képvisel) ellenző erők a parlament egyötödét mindenképpen kiteszik majd, ami ugyan nem elegendő ahhoz, hogy gyökeres változásokat véghezvigyenek, ahhoz viszont igen, hogy fejfájást okozzanak a hagyományos pártoknak és mélyítsék a megosztottságot a Nagy-Britannia kilépését követő Unióban.
Azt minden előrejelzés egybehangzóan mutatja, hogy a nem tradicionális erők erősödni fognak. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök választási kampányának alapembere, majd egy ideig tanácsadója az európai unióellenes erők összefogására és az EU ellenes voksok ösztönzésére tesz kísérletet.
Minden bizonnyal erősebb EP képviselettel rendelkezik majd a két jelenlegi olasz kormánypárt, az EU-szkeptikus, hagyományos pártnak nem mondható Ötcsillag Mozgalom (M5S) és a szélsőjobb, radikális Liga, a német, ugyancsak szélsőjobb Alternatíva (AfD). Ők együttesen nemcsak hogy pótolni tudják a brit UKIP hiányát, hanem vélhetően több képviselőt hoznak majd, mind a 19 távozó brit és az M5S jelenlegi képviselete.
A UKIP által dominált Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD), amelynek tagja az M5S és az Alternatíva is 58-ra emelheti 45 fős képviseletét, a Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Frontból nemrég Nemzeti Gyűléssé átkeresztelt formáció által fémjelzett EU-ellenes Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) csoport számíthat a leglátványosabb növekedésre. Ennek a csoportnak a tagja az olasz Liga és a holland, Geert Wilders által vezetett Szabadságpárt is, az ő népszerűségnövekedésük hozza majd a többletet a frakciónak, 35 mandátumok helyett legkevesebb 62-re számíthatnak. Azonban ugyanitt mutatkozik meg máris leglátványosabban a belső érdekellentét is, Matteo Salvini máris az ENF-en kívüli pártok között, (mint például a Fidesz) keres új szövetségest.
A két jobboldali szárny összesen 119 mandátumra számíthat a mostani 78 helyett, ami 10,4 százalékos jelenlegi részarányukat 16,9 százalékra növelné. A Reuters szerint az EP nyolc hagyományos parlamenti csoportja közötti erőviszony nem változik, de kisebb nagyobb mozgások várhatóak, máris látszanak ennek jelei. Az olasz M5S is tapogatózik a centrista, EU-párti erők irányába, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is érezhetően elkívánkozik az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) táborából. A lengyel kormánypárt, akárcsak Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fidesze, amely az Európai Néppárt ellentmondásos tagja, nem híve az EU szétverésének, leginkább és legalábbis az uniós pénzek tekintetében nem, jegyzi meg a brit hírügynökség.
A legnagyobb nyertes minden bizonnyal a liberális ALDE lesz, amely élvezheti a francia hagyományos jobb és baloldal összeroppanásának és Emanuel Macron új mozgalma előretörése gyümölcsét.
A Reuters szerint a legnagyobb frakció továbbra is a néppárti marad, jelenlegi 219 mandátuma helyett azonban csak 186-ra számíthat. Legnagyobb vesztesnek a Reuters szerint is a balközép tábor ígérkezik, a Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciója azonban így is második erő marad az EP-ben.
