Halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétségének megalapozott gyanúja, valamint foglalkozás körében elkövetett, tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt tett feljelentést a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon azoknak a lőrinci lakosoknak az ügyvédje, akiknek családtagjai nemrég hunytak el azbeszt miatt kialakult gyógyíthatatlan mellhártya-daganatban. A hatóság nyomozás nélkül elutasította a feljelentést, mondván: nem történt bűncselekmény.
Holott az már bizonyított, hogy az elhunytak a selypi medencében, Lőrinci és Zagyvaszántó határában található eternitgyárból származó mérgező anyag miatt betegedtek meg. A gyár évtizedekig állami tulajdonban volt, 1971 és 2003 között fehér, valamint a legveszélyesebb kék azbeszt felhasználásával készítettek eternitcsöveket, lemezeket.
Az ügyben lezajlott bírósági eljárásban – amelyben az állam felelősségét próbálták bizonyítani – kiderült: a gyár működése során az ablakokon, szellőzőnyílásokon, kürtőkön, ajtókon keresztül, a gyárudvarról, a keletkezett hulladékkal, valamint a szennyvízzel együtt a mérgező azbesztpor a lakókörnyezetbe került, halálos betegséget okozva a helyiek körében.
A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az azbesztfeldolgozást a kor technikai tudásának és előírásainak megfelelően végezték, ezért az állam felelőssége a lakók halálában nem róható fel – így kártérítés sem jár a betegeknek, illetve a már elhunytak hozzátartozóinak. Ugyanerre hivatkozva utasította el a nyomozás megindítását a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság.
– Csakhogy a feljelentés teljesen másra irányul. Most elsősorban nem az állam felelősségét szeretnénk tisztázni, azt szeretnénk kideríteni, hogy megtartották-e a foglalkozási szabályokat, vagy történt-e közveszélyokozás. Illetve ha bármelyik megvalósult, kiket terhel büntetőjogi felelősség – nyilatkozta lapunknak Igyártó Gyöngyi, a betegeket és hozzátartozóikat képviselő ügyvéd. Emlékeztetett: az állam felelősségét vizsgáló bírósági eljárásban egymásnak ellentmondó tanúvallomások is születtek; a gyár korábbi vezetői azt állították, minden szabályt betartottak, az egykori dolgozók közül viszont többen úgy emlékeztek, nem voltak annyira szigorúak a biztonsági előírások.
Az ügyvéd szerint a nyomozóhatóságnak is ki kellett volna hallgatnia a korábbi gyárvezetőket és a dolgozókat. Úgy véli, átfogó vizsgálat, nyomozás nélkül nem lehet kijelenteni, hogy nem történt bűncselekmény. Ráadásul nemcsak a selypi medencében, hanem a Komárom-Esztergom megyei Nyergesújfalun is hasonló szennyezések, halálozások történtek. Igyártó Gyöngyi szerint az ottani nyomozás megindítását végképp nem lehetett volna elutasítani a selypi azbesztüggyel kapcsolatos bírósági eljárás eredményeire hivatkozva, ezért panaszt tett a feljelentés elutasítása miatt.
Emellett az állam felelősségét is tovább vizsgálnák: az egyik beteg felperes elsőfokú, a magyar állammal szembeni pere még folyamatban van. Most az eljárás felfüggesztését, valamint azt fogják kezdeményezni a bíróságon, hogy kérjenek előzetes döntéshozatalt az Európai Unió Bíróságától abban a kérdésben, hogy az uniós csatlakozási szerződésben szereplő, a szennyező fizet alapelvéből levezethető-e a magyar állam kártérítési felelőssége és intézkedési kötelezettsége a károsultak irányába.
– Ez egy reménysugár. Ha az uniós bíróság kimondja, levezethető, akkor a hazai bíróságnak is meg kell állapítania az állam felelősségét – mondta Igyártó Gyöngyi.
