Meglepő és magyar szempontból is aggasztó számokat közölt az osztrák munkaerőhiányról a Die Presse című lap: a helyi gazdasági kamara nagymintás felmérése alapján Ausztriában 162 ezer szakképzett ember hiányzik a legkülönbözőbb ágazatokból. A megkérdezett vállalkozások 45 százaléka „nagyon komoly”, további 30 százaléka „meglehetősen komoly” munkaerőhiánnyal találkozott.
A legtöbb ember a kézi munkát igénylő iparból hiányzik, vagyis mesteremberre van leginkább szükség: az ezen a téren dolgozó cégek több mint 45 százalékának vannak munkerőgondjai (a Top10 hiányszakmában szerepel például a melegburkoló). Technikust 21,4 százalék keres hiába (a marós, az esztergályos és a mezőgazdaságigép-szerelő is hiányszakma), a vendéglátás és idegenforgalom terén pedig a vállalkozások 18,7 százalékának vannak nehézségei.
Bár Ausztriában is vannak munkanélküliek, ők vélhetően nem rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. Bécsben és Burgenlandban rosszabb a helyzet, de Felső-Ausztriában például 15 ezer munkanélkülit tartanak számon, miközben 12 ezer üres álláshely van. A probléma előreláthatóan nem fog megoldódni, mivel 2012 óta jelentősen visszaesett a szakmunkástanulók vagy tanoncok száma. A legnyugatibb tartományban, Voralbergben például 25 százalékkal lettek kevesebben öt év alatt.
Magyar szempontból mindez azért érdekes, mert az osztrák cégek nyilván igyekeznek pótolni a hiányzó munkaerőt, logikusan a közép-európai államokból, például Magyarországról. Mivel a bérszínvonal Ausztriában sokkal magasabb (a minimálbér bruttó 1500 euró, vagyis jelenlegi árfolyamon 487 ezer forint), ez nem is lenne nehéz – ha nem lenne már nálunk is munkaerőhiány egy sor szakmában, hiszen aki megfelelő képesítéssel rendelkezik, és hajlandó mozdulni, nagyrészt már most is Nyugaton dolgozik.
