A Börzsönyben futó Csarna patak völgye kiemelten értékes, érintetlen élőhely számos ritka, veszélyeztetett faj otthona. Ez azonban nem maradhat sokáig így: trisztikai beruházást terveznek oda, vasúttal szelnék ketté.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Sölch Gellért nyilatkozata, valamint egy közzétett kormányhatározat alapján egyértelmű, hogy a börzsönyi Csarna-völgy jelenleg fokozottan védett részén is kisvasút épülhet - idézi a WWF Magyarország közleményét a hiúzhelyzettel foglalkozó portál, cikkük pedig betekintést is nyújt a helyi fauna (és vasúti beruházások) történetébe.
Mint felidézik, múlt század elején a fakitermelés hatékonyságának növelése érdekében erdészeti vasút épült a Csarna-völgyben, ahogyan a Börzsöny több más részén is. Az 1950-es évek végétől felhagytak a faanyag vasúti szállításával, a pálya egy része pedig a Csarna-patak gyakori áradásai következtében idővel használhatatlanná vált.
Megmaradt szakasza ma turisztikai célokat szolgál, Kemence településétől a „kisvasúttal” juthatunk el a fokozottan védett terület határáig, innentől az érdeklődők gyalogosan fedezhetik fel a vadregényes tájat. Mindig is értékes természeti terület volt, a fakitermelés felhagyása utáni évtizedekben pedig új élővilága hihetetlen gazdagságban állt helyre.
Olyan ritka állatfajok költözhettek vissza, mint a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly vagy a parlagi sas. A Börzsöny szalamandraállományának egyharmada található meg itt, a patakban előfordul a Petényi-márna és a kövi rák.
Néhány éve pedig a hiúz is visszatért a völgybe, amely különösen alkalmas élőhely a korábban a kihalásig vadászott, ritka ragadozó számára.
A hiúz csendet kér
Az eredeti kisvasút nyomai még ma is láthatók: a vízfolyás vonalát követte, sok helyen benne haladt, máshol hidakkal, töltésekkel vezették át a sűrűn kanyargó patakon. A mai követleményeknek megfelelő, turisztikai célú vasút kiépítése komoly műszaki megoldásokat kíván, a patak gyakori és erős áradásai közismertek. Átereszek, hidak, támfalak épülnének a völgyben és közvetlenül a patakban, ami súlyosan károsítaná az értékes élőhelyet - – mondta a lapnak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.
A másik probléma a szerelvények és az egyszerre több tucatnyi ember szennyezése, zavarása. A hiúz például rendkívül érzékeny az ember jelenlétére, könnyű megzavarni és elűzni egy-egy területtel akár csak azzal, hogy rendszeresen lármázunk, nemhogy a vonat zajával.
Az új, turisztikai célú vasút megépítése jelentős természeti károkozással járhat, veszélyeztetve ezzel Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgyének élővilágát. A szervezet ezért – akárcsak a néhány éve tervezett fakitermelést – a vasútépítést sem látja természetvédelmi szempontból fenntarthatónak a Csarna-völgyben.
