Nemcsak Magyarország, hanem Európa kiemelkedő politikusává vált – jelentette ki a Horn Gyuláról szóló emlékkonferencián Tóth Bertalan szocialista pártelnök.
A Villányi úti konferenciaközpontban tartott rendezvényt, amely egyúttal a Horn-emlékév nyitóeseménye volt, Molnár Zsolt sajtóbeszélgetése vezette fel. A szocialisták budapesti elnöke emlékeztetett rá, hogy 1989. szeptember 11-én és 12-én a „vasfüggöny” átvágásával Magyarország átengedte az osztrák határon a nálunk tartózkodó keletnémeteket.
Lassan már ott tartunk – jegyezte meg Molnár –, hogy Orbán Viktor ezt is a saját érdemének tulajdonítja. Ezért jó ismerni a történelmet: a rendszerváltás szimbolikus cselekedetének számító határnyitás a „reformkommunistáknak”, elsősorban pedig Horn Gyulának köszönhető.
Az utolsó olyan sikeres, vitathatatlanul baloldali politikus volt, aki megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel bírt – Molnár így méltatta a 2013-ben elhunyt MSZP-s miniszterelnököt. Horn Gyula belső határok nélküli, de erős külső határokkal rendelkező Európát akart. Konszenzusra törekvés jellemezte, ami a magyarság és az egyházak ügyében is megnyilvánult. Megkérdőjelezhető pártállami múltja ellenére hiteles tudott maradni – mondta a budapesti elnök, aki Horn Gyula könyvének címére utalva hangsúlyozta: a baloldalnak és az
MSZP-nek is kellenek olyan „cölöpök”, amelyekre építkezni lehet.
A helyszínen kiosztott programban még Szanyi Tibor EP-képviselő is a konferencia előadójaként szerepelt, ő azonban végül Strasbourgban, a Sargentini-jelentésről tartott szavazáson vett részt. A felszólalók túlnyomó többsége (két kivételtől eltekintve) MSZP-s politikus volt. Molnár Zsolt kérdésünkre elmondta: jövőre, amikor a határnyitás és a rendszerváltás harmincadik évfordulója lesz, neves külföldi vendégek mellett olyan jobboldaliakat is meghívnak, akik tisztelik Horn Gyula emlékét.
A konferencián Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök arról beszélt, hogy Horn Gyula nem a vitákra, hanem az együttműködésre helyezte a hangsúlyt: „össze tudta hozni a platformok szövetségét”. A volt miniszterelnök felrúgta azokat a dogmákat, amelyekben élt és dolgozott. Ennek megfelelően a szocialista pártnak is ki kell lépnie abból a keretből, amelyet a „jelenlegi rezsim” próbál meghatározni Magyarország számára.
Tóth Bertalan közlése szerint törésvonal húzódik a múlt és a jövő, a Kelet és a Nyugat között: az MSZP a jövőt és a Nyugatot választja. A párt elkötelezett Európa iránt, de indokolt esetekben kritikus is az EU-val szemben.
Ismerte a valóságot, politikai sikereihez a rugalmasság is hozzájárult – sorolta Horn Gyula erényeit Soós Eszter Petronella politológus. A rugalmasságra példaként az úgynevezett Bokros-csomag elfogadását említette, amelynek néhány intézkedése nem felelt meg Horn személyes értékrendjének.
A kudarcokból is lehet tanulni – térti ki a politológus az 1998-ban elvesztett választásra. A Fidesz akkor úgy győzött, hogy 1994-ben rosszabb állapotban volt, mint a mai baloldal. Tanulság: mindig van alternatíva, az ellenfelet soha nem szabad lebecsülni. Mindent egybevetve Soós Eszter Petronella arra jutott, hogy Horn Gyula emléke identitásképző erő lehet a baloldal számára.
