A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedd délutáni ülésének egyetlen napirendi pontja volt: annak megállapítása, összejött-e ezer aláírás a „magyarországi oroszok honos népcsoporttá” nyilvánításához. Ennyi támogatóra van szükség ugyanis ahhoz, hogy az Országgyűlés egyáltalán tárgyaljon a kérdésről.
A kezdeményezők jóval a szeptember 15-ei határidő előtt, már a múlt hónapban leadták az íveket. Az NVB most megállapította, hogy megvan a kellő számú érvényes aláírás. (Az, hogy pontosan mennyi támogatót sikerült összegyűjteni, az ülésen nem derült ki.)
Az ezer aláírás azonban önmagában nem elég. Az MTA is megvizsgálja, hogy a szóban forgó népcsoport nemzetiségnek tekinthető-e, a törvényi kritériumnak megfelelően legalább száz éve közösségként létezik-e Magyarországon. A parlament majd ennek figyelembevételével dönt.
A nemzetiségként elismert kisebbségi közösségek száma jelenleg ugyanúgy tizenhárom, mint huszonöt évvel ezelőtt volt, a kisebbségi törvény elfogadásakor. A szám annak ellenére nem változott, hogy időről időre történnek kísérletek újabb nemzetiségek elismertetésére.
Az oroszok esélyei sem túl biztatók. A Népszava úgy értesült, hogy az akadémia arra a következtetésre jutott: az oroszok esetében – tudományos értelemben – nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek a nemzetiséggé nyilvánításhoz szükségesek lennének.
Korábban megírtuk, hogy az orosz kezdeményezést Döbrei István – egy tavaly létrehozott kft. ügyvezetője – nyújtotta be. Közlése szerint a „régi időkbe visszanyúlóan családi vonalon is” kötődik az oroszokhoz. Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman ugyanakkor „teljes abszurdumnak” minősítette a kezdeményezést. Elmondta: csodálkozna rajta, ha kiderülne, hogy nálunk száz éve létezik orosz közösség. Ezért aztán az oroszok nemzetiségi elismerése szerinte attól függ, hogy „Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor mennyire fontos egymásnak”.
