Összesen 197 európai dzsihádistáról gyűjtött adatokat a GlobSec nevű nemzetközi biztonságpolitikával foglalkozó szervezet, olyan szélsőségesekről, akik 2015 után, terroristaként kerültek az EU-s hatóságok látókörébe – írja az elemzés tanulságait összefoglaló 444.hu.
A GlobSec nyilvánosan elérhető adatokból építette fel az európai terrorista-adatbázist, és aztán az összegyűjtött adatokból igyekeztek leírni az Európában támadó iszlám szélsőségesek legfontosabb jellemzőit. Például hogy mekkora részük született az EU területén, mennyi idő alatt radikalizálódtak, miből éltek a letartóztatásukkor. A kutatásból kiderült például, hogy
A vizsgált 197-ből 29 szélsőséges már nem él, őket vagy a rendőrök lőtték le akció közben, vagy öngyilkosok lettek. Huszonnyolc embert ma is köröznek a hatóságok és húsz olyan dzsihádistáról tudni, akit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kiutasítottak az EU-ból.
A vizsgált 197 ember adatainak összesítése alapján a Globsec tanulmánya szerint az európai dzsihádista:
• férfi;
• fiatal, de már nem kamasz vagy fiatalkorú;
• többségében EU-s állampolgár, bár vannak közöttük az unión kívülről érkezők is;
• gyakran büntetett előéletű, és nem is piti bűnöző;
• legális forrásból szerzi a jövedelmét;
• nincs állása;
• nincs magas iskolai végzettsége;
• lassan, évek alatt radikalizálódik.
A GlobSec megvizsgálta, hogy milyen összefüggés van a bűnözés és a terrorcselekmények elkövetése között. A kutatás szerint az európai dzsihádisták jelentős része (28 százaléka) már biztosan követett el korábban valamilyen köztörvényes bűncselekményt, aminek nem volt köze a szélsőséges iszlámhoz. Közülük a többséget (67 százalékot) ráadásul súlyos bűncselekménnyel, például rablással, testi sértéssel vagy gyilkossággal vádolták.
A börtön egyébként a radikalizáció melegágya, a bűnöző múltú terroristák 54 százalékából a rács mögött lett dzsihádista. A kutatásból az is kiderült, hogy a büntetett előéletű terroristák 18 százalékáról biztosan tudható, hogy mintarabok voltak a börtönben, és ezért a korábbi, nem terrorizmussal kapcsolatos büntetésük egy részét elengedték.
A GlobSec szerint a felmért csoport tagjainak 51 százaléka Európában született, 11 százalékukról pedig tudható, hogy bár uniós állampolgárok, de nem a kontinensen születtek.
A terrorizmussal összefüggésben 2015 óta Európában letartóztatott embereket átlagosan 8 év 7 hónap börtönre ítélték, de ebben a támadások konkrét elkövetőin kívül benne vannak azok is, akik relatív kisebb súlyú cselekményeket követtek el, például tiltott szervezet tagjai voltak, vagy ilyet pénzzel támogattak, terrorcselekmény előkészítésében vettek részt, vagy csak próbáltak csatlakozni terrorszervezethez.
ami a GlobSec szerint sürgetővé teszi azt is, hogy az európai titkosszolgálatok felkészüljenek érkezésükre, és arra, hogy a szabadulók akár új terroristakapcsolatokkal, kiképezve térnek vissza a börtönből.
